2020. június 25., csütörtök

MULTIK MENTHETIK MEG A FÜGGETLEN MÉDIÁT? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.06.25.


A kormány felvásároltatja lojális üzletemberekkel a kiszemelt terméket, majd propaganda eszközzé alakítja át. Se a versenyjog, se a médiatörvény nem tölti be eredeti funkcióját.

A magyar demokrácia veszélyhelyzete címmel igencsak alapos elemzést adott közre a Mertek Media Monitor és a Political Solutions egy-egy szakértője a megváltozott médiaviszonyokról a Der Tagesspiegelben. Az elemzés alaptétele: a veszélyhelyzet ugyan véget ért, de a jogállam és a független média változatlanul veszélyben van. A média egy kézben történő koncentrálásának a folyamata továbbra is zajlik. A kormány felvásároltatja a hozzá lojális üzletemberekkel a kiszemelt terméket, majd propaganda eszközzé alakítja át. Vagy, a másik forgatókönyv szerint több médiumot egy szervezetbe tömörít, lásd a KESMA-t, a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítványt. Se a versenyjogi szabályok, se a média törvény nem tölti be eredeti funkcióját. Az Index átalakulása pedig azt jelzi, hogy a pandémia idején még élesebb hangon bírálja a kormány illetve médiája a még megmaradt független sajtót. Másrészt megszűnőben a független adat- és információ-szolgáltatás. Ugyanakkor az októberi önkormányzati választások azt is bebizonyították, hogy míg a vidék a hagyományos médiatermékekből tájékozódik, amelyek kormányzati kontroll alatt vannak, addig a város a függetlenségét jobban őrző online médiából, ami meg is hozta az eredményt, az ellenzéki győzelmet. Ugyanakkor félő, hogy a pandémia okozta gazdasági válság halálos csapás lehet a független médiára. Azaz, az olvasók, az egyéni médiafogyasztók nem fognak áldozni támogatásukra. Bízni szinte csak a külföldi hirdető cégekben lehet, autógyártókban, telekommunikációs cégekben, és más, hazánkban tevékenykedő külföldi vállalkozásokban, amelyek társadalmi felelősségvállalásukról most számot adhatnának. Így lehetne megmenteni a társadalmi-kritikai nyilvánosság utolsó bástyáját Magyarországon.

Enyhül az ukrán-magyar viszony?


Az ausztrál Foreign Brief – amelyik geopolitikai kockázati elemzéseket ad közre, arról tájékoztat, hogy ma Kijevben hét évi szünet után újra összeül magyar-ukrán gazdasági vegyes bizottság Dmytro Kuleba ukrán és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter vezetésével, amit egyébként márciusra terveztek, de a Covid-19 miatt halasztani kellett. Közös határfejlesztési projektet, az infrastrukturális beruházások hitelkereteit veszik napirendre illetve a pandémia elleni közös küzdelmet. A tanácskozás az oktatási törvény miatti feszültség enyhülésének a jele. Hisz az elmúlt években meglehetősen eredményesen blokkolta a magyar kormány az ukrán-NATO partnerségi kapcsolatokat, az új ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij taktikát váltott: a gazdasági együttműködéstől várja a kapcsolatok javulását.

Szijjártó Péter az orosz Izvésztyija újságnak számolt be arról, hogy hazánk 2021 őszétől több újabb hosszútávú gázszerződést köt a Gazprommal, addig pedig még 4,2 milliárd köbmétert vásárol az óriáscégtől. Nem mellesleg 2019 óta 10,5 milliárd köbméter gázt adott el a Gazprom hazánkna

Valami nem volt rendben a választásokon

A Visegrádi Négyek eseményeiről elemzéseket közreadó Visegrad Insight ezúttal a mi választási törvényünket vette górcső alá, és megállapította, hogy az egymást követő három utóbbi választás során megsértették a választási törvényt. Ezen mellesleg nem is lehet csodálkozni, mert a térségben szembeötlő a demokrácia fokozatos szétzüllesztése. Az Unhack Democracy csoport három éve tartó kutatásaiból vonja le ezt a következtetést, amiről korábban a Klubrádiónak is beszéltek az elemzés készítői, inkognitójukat megőrizve. Széleskörű választási csalásokról adtak számot a megkérdezettek, pontosan 850, a választási bizottságokban dolgozó szavazatszámláló beszámolói alapján – kezdve a szavazatszámlálók megfélemlítésével, folytatva a sort az Ukrajnából illegálisan átszállított Fidesz-szavazókkal vagy az öregek otthonában koordinált/ellenőrzött szavazással. S ami Magyarországon történt, az valahol lakmuszpapír Európában, ahol egyre többen követik hazánk példáját. S az elemzés 5 pontban foglalja össze, milyen plusz ellenőrző pontokat kell beiktatni illetve milyen nemzetközi szervezetekből kell összeállítani a megfigyelők széles csoportját, akik elejét vehetnék a csalásoknak.

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése