2020. június 26., péntek

SZABAD SZEMMEL: A MAGYAROKNAK A SZEME SE REBBEN A TISZTOGATÁS LÁTTÁN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.26.


Reuters

Magyarország, Törökország, a Fülöp-szigetek és Salvador tekintélyuralmi intézkedéseket vezetett be a Covid-19 során, illetve nem adott számot arról, hogy miként élt a különleges jogkörrel. Ezt a Stockholmban működő IDEA Intézet főtitkára közölte, miután a szervezet kezdeményezésére több száz korábbi vezető politikus, Nobel-díjas tudós, művész és törvényhozó csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, amely arra figyelmeztet, hogy a kormányok által foganatosított autoriter lépések egyre jobban veszélyeztetik a demokráciát. 

A dokumentum rámutat, hogy a tekintélyelvű rezsimek a járványt a bírálók elhallgattatására, uralmuk megerősítésére használják. De még demokratikusan megválasztott kormányok is korlátozzák az emberi jogokat, még jobban ellenőrzik a lakosságot parlamenti felhatalmazás nélkül. Ennek következtében – nyilatkozta az IDEA főtitkára – felvizeződtek a demokratikus normák. Casas-Zamora, aki korábban Costa-Rica alelnöke volt, szólt arról, hogy a kezdeményezéssel fel akarták hívni a figyelmet arra, milyen bajokkal küszködik a jogállam a járvány kellős közepén. Kiemelte, hogy a demokrácia alapvető a fertőzés visszaszorításához, mint ahogy ahhoz is, hogy az államok felkészüljenek a következő ragályra. 

A nyilatkozat félőnek nevezi, hogy a polgárok elfogadják a tekintélyelvűség térnyerését, de mindenütt meg kell védeni a szabadságot és az emberek méltóságát.

Economist
Trump embere éppen lefejezi azoknak az amerikai állami rádióadóknak a vezetését, amelyek a washingtoni puha diplomáciai eszközeként a demokratikus erőket támogatták a tekintélyelvűség által sújtott régiókban, így Kelet-Európába, ahol napjainkban túlnyomórészt a hatalom, illetve hozzákötődő üzletemberek hada vezérli a sajtót. Vagyis nélkülözhetetlen az olyan, elfogulatlan hírforrás, mint a SZER. 

Ám most a bigottul jobboldali Michael Pack a felügyelő testület új első embereként sorra távolítja el ezeknek az adóknak a főnökeit. A Washington Amerika Hangja igazgatója nem várta meg, amíg lapátra teszik, már előtte lemondott. Az elbocsátások önmagukért beszélnek, noha a kormányzat elvileg nem szólhat bele a szerkesztőségi autonómiába. (Az új erős ember a populista Steve Bannon bizalmasa és korábban az egyik ókonzervatív agytröszt élén segítette Trumpot.) 

A magyaroknak, románoknak, bolgároknak, oroszoknak a szemük nem rebben a tisztogatás láttán, hiszen ők ahhoz vannak hozzászokva, hogy egy-egy párt vagy oligarcha szépen rátenyerel az éppen soros orgánumra és az onnantól kezdve a hivatalos propagandát szajkózza. Annál is inkább, mert aki ezzel nem ért egyet a munkatársak közül, annak fel is út, le is út. 

Magyarországon a legtöbb orgánum immár a KESMA kötelékében működik, illetve „baráti” vállalkozók kezén van, ezért ha minden igaz, pár hónap múlva ismét megkezdi működését a Szabad Európa magyar programja, hiszen nagyon kell a független tájékoztatási eszköz. Vannak ugyan remek tényfeltáró újságírók itt-ott, de rajtuk könnyen bosszút állhat a kormány, ha nagyon kellemetlenkednek. Az amerikai támogatás ugyanakkor védelmet nyújthat nekik. Ám majd meglátjuk, hogy így lesz-e, miután Cornstein nagykövet nemrégiben kicsikarta az ígéretet a rádió eddigi vezetésétől, hogy Orbánnak nem kell kemény bánásmódtól tartania. De ha Washington rátehénkedik ezekre a csatornákra, akkor oda azok több évtizedes renoméja, mert a közönség azt mondja majd: ezek sem különbek, mint a nemzeti kormányok által befolyásolt lapok, rádiók, tévék, netes hírportálok.

New York Times

Az amerikai elnök szerint Lengyelország éberen őrködik a jogállam fenntartásán, és éppen ez volt az egyik ok, hogy a lengyelek tavaly óta vízummentességet élveznek, ha az Egyesült Államokba akarnak látogatni. Trump ezt akkor mondta, amikor a Fehér Házban fogadta lengyel kollégáját. A hírügynökség ugyanakkor hozzáteszi, hogy a Bizottság az utóbbi években keményen támadja Varsót, mivel úgy látja, hogy az visszalép a demokrácia területén. Brüsszel ilyen okokból már négy szerződésszegési eljárást kezdeményezett, sőt, megindította a felelősségre vonást a 7-es paragrafus alapján is, ami elvezethet ahhoz, hogy a lengyel kormány elveszti szavazati jogát az EU-ban.

Financial Times
A lengyel államfő kulturális harcot robbantott ki, mert a vasárnapi választás előtt mozgósítani igyekszik a konzervatív vidéki tábort, miután liberális kihívója, a varsói polgármester egyre jobban áll a közvélemény kutatások tanúsága alapján. Duda elsősorban az LMBT-„ideológiát” támadja, mondván, hogy az ellentétes a hagyományos lengyel értékekkel, sőt még kártékonyabb, mint a kommunista eszmerendszer. A felmérések azt jósolják, hogy ő nyeri az első fordulót, nagyjából 10 %-os előnnyel, ám ez a különbség eltűnik a két hét múlva esedékes 2. körben, ha senki sem kap többet 50 %-nál az első menetben. 

A tét hatalmas, mert ha veszít a hivatalban lévő elnök, akkor az ellenzék onnantól kezdve egy sor kérdésben meg tudná torpedózni a PiS döntéseit, beleértve az erősen vitatott igazságügyi reformot. És úgy néz ki, hogy Traskowski jön fel erősen, nem utolsósorban a járvány hatására. Ez volt az oka, hogy két napja sietve összehozták Duda és Trump tárgyalását, mármint hogy mutassa, milyen szoros Duda kapcsolata az USÁ-val, a lengyel állam biztonságának fő letéteményesével. Elemzők szerint azonban a társadalom annyira megosztott, hogy a verseny valószínűleg csak az utolsó pillanatban dől el.

Die Presse
A szlovák elnök nem ért egyet a három másik visegrádi országgal abban, hogy túl sok pénz jutna az uniós újjáépítési csomagból az olaszoknak és a spanyoloknak. Azzal érvel, hogy azokat kell leginkább megsegíteni, akik a legtöbbet szenvedték a vírus miatt. Hiszen ha minden tag erős, akkor a közösség is a közösség együtt is erős. Caputová szerdán elvileg találkozott volna osztrák kollégájával, ám az utat lefújták, mivel felmerült, hogy vírusos megbetegedés történt a pozsonyi államfői hivatalban. 

A politikus abból a szempontból is jónak tartja a Bizottság által kidolgozott mentőcsomagot, hogy annak révén módosulhat a szlovák gazdaság szerkezete, azaz csökken a függés az autógyártástól. Caputová, aki korábban jogi szakértőként dolgozott környezetvédelmi ügyekben, ugyanakkor arra is kitért, hogy országa nem tud lemondani az atomenergiáról, mert az kulcselem az áramtermelésben, ráadásul fontos szerepet tölt be az üvegházhatás enyhítése szempontjából is. Beszélt továbbá arról, hogy a Kuciak-gyilkosság nyomán megtisztul a társadalom, folyik a korrupció visszaszorítása és eltávolítják az igazságszolgáltatásból mindazokat, akik nem oda valók.

Politico
A portál úgy látja, a közelgő német uniós elnökség kapcsán, hogy Európa első számú hatalma már nem vonakodik betölteni a rá háruló vezető szerepet, vagyis Merkel felülvizsgálta eddigi álláspontját. Hiszen Berlin évtizedeken át – legalábbis nyíltan – nem volt hajlandó bevetni egyre növekvő hatalmát, nehogy kivívja a szomszédok bizalmatlanságát. Ám a koronaválság és az utána következő súlyos gazdasági bajok miatt belátta, hogy ha nem áll az élre, arra rámehet az EU. Úgy hogy a kancellár megüzente a világnak: az országnak érdeke, hogy segítsen a földrésznek. Vagyis többet kell tennie annál, hogy nagyvonalú csekkeket állít ki és tanácsokat ad a megszorítások ügyében. 

Az egyik korábbi berlini amerikai nagykövet úgy véli: német irányítás nélkül vége Európának. Hiszen az EU működése akadozik, Amerika harcias, az oroszok agresszívak, Kína pedig jön fel – a németek ilyen körülmények között küszködtek azzal, hogy kidolgozzák új stratégiájukat. Ivan Krasztev szerint Németországot a vírus ébresztette rá arra, hogy újra meg kell határoznia a maga helyét. Addig Merkel fő gondjának az számított, hogy ki veszi át tőle a stafétabotot, mert látszott, hogy már elfogyott a lendülete és tettvágya. Ám a Covid-19 hatására az egykori természettudós visszanyerte régi önmagát. Rájött, hogy az unió létveszélybe került – mesélik bennfentesek. És a válság sikeres kezelésével politikai tőkére, illetve bizalomra tett szert, hogy meginduljon az európai színtéren is. 

A tagállamok a kezdeti zavar után ráébredtek, hogy a kórokozó ellen csakis közös erővel boldogulnak. Emellett kénytelen voltak felébredni mindazok, akik korábban Amerikától vagy Kínától vártak volna támogatást. A kérdés csupán az, mennyire hajlandó Európa eltűrni a német fölényt, hiszen az EU-t éppen annak a csillapítására hozták létre. A válasz röviden az, hogy nincs más választása. De azt is látni kell, hogy Berlin belátta: tévedett, amikor a korábbi gazdasági válság idején a megszorításokat erőltette az érintett országokban. 

A fordulópontot az 500 milliárdos adósságfinanszírozási program jóváhagyása jelentette. Jól értesült körök szerint Merkel továbbra is ragaszkodik a takarékoskodáshoz és a nemzeti felelősségvállaláshoz, ám nem akarja engedni, hogy összeomoljon az EU. Kétséges, hogy erre ennyi pénz elegendő-e, viszont az biztos, hogy a németek immár átlépték a Rubicont. De azért Krasztev felhívja a figyelmet, hogy szó sincs az Európai Egyesült Államokról, ez nem a föderalisták pillanata. Ám ezzel együtt nagyobb együttműködés szükséges, főleg a gazdaságban. Így a német elnökség szorgalmazza Schengen korrekcióját, a versenyszabályok felülvizsgálatát és adók bevezetését az unió finanszírozásához. 

Ha Merkel meg tudja mutatni, hogy Berlin dominancia nélkül képes betölteni a vezető feladatkört, akkor eléri azt, amire 15 éven át áhítozott: örökséget hagy maga után.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése