2020. július 5., vasárnap

A SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAM ÉS AZ EMBERI GONDOLKODÁS

QUBIT
Szerző: KÁLMÁN LÁSZLÓ
2020.07.05.


Már a harmadik részéhez értem annak a sorozatnak, amiben a programozási nyelvek jelentéstanának egy furcsa oldaláról beszélek. A számítógép és az ember kapcsolatáról mindig úgy szoktunk beszélni, hogy hogyan lehet számítógéppel utánozni azt, ahogy az ember viselkedik (beszél, megért és így tovább). Itt viszont arról volt szó, hogy a számítógépes programoknak mi az a vonása, ami az emberi nyelvekkel összehasonlítva annyira megnehezíti a használatukat.

Eddig arról beszéltem, hogy a programok minden futásuk alkalmával ugyanazt „csinálnák”, ha nem lennének paramétereik, változó részeik, amik akár minden egyes futásnál más értéket vesznek fel, és emiatt viselkednek a programok eltérően egyik esetről a másikra. Vagyis nem egészen pontosan írnak le egy folyamatot, hanem csak nagyjából, vázlatosan; a változó részeik folyamatról folyamatra mások lehetnek, attól függően, hogy milyen paramétereket állítunk be, milyen értékeket rendelünk a paraméterekhez.

Azt is elmondtam, hogy kétféle lehetőség létezik a paraméterek megadásánál. Az egyik az, hogy van egy meghatározott sorrend, amiben a paramétereket megadhatjuk, és innen „tudja” a program, hogy melyik paraméternek mi az értéke. Például „helyettesítsd <ezt> <ezzel> <ebben>”, vagyis először kell megadnunk a helyettesítendő betűsort, másodiknak azt, amivel helyettesíteni akarjuk, és harmadiknak azt az egész betűsort, amin belül a helyettesítés történik. A másik lehetőség az, hogy vannak kulcsszavak, amiknek a használatával jelezhetjük, hogy melyik paraméterre gondolunk, például „helyettesítsd cél=..., új=..., teljes=...”, ahol a „cél”, az „új” és a „teljes” kulcsszavak után adjuk meg azt, hogy mit, mivel és miben akarunk helyettesíteni. Ebben a második esetben persze mindegy, hogy milyen sorrendben adjuk meg a kulcsszavakat (az őket követő értékekkel).

A probléma mindkét esetben az önkényesség. Semmiből sem következik (és ezért nagyon nehezen megtanulható), hogy miért éppen az a paraméterek kötelező sorrendje, ami, és ugyanígy semmiből sem következik, hogy épp azokkal a kulcsszavakkal lehet megadni az értéküket, amikkel. Ezek mind a programozó döntései, és aki fel akarja használni a programot, az csak a dokumentációból tudhatja meg, hogyan kell a paramétereket megadni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.