2020. július 17., péntek

ITT A MÁSODIK HULLÁM? NEM, DE MÉG AZZÁ TEHETJÜK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.07.17.


Miközben a szomszédos államokban új napi fertőzési rekordok dőlnek meg, Magyarországon egy helyi góc okozott ijedelmet. Ez már a második hullám? Vagy csak az első, mert fáziskésésben vagyunk a Nyugathoz képest, és a térségünkben valójában most kezdődik a járvány? Ha elszúrjuk, bármelyik forgatókönyv valósággá válhat. A kormány részleges határzárat vezetett be, elhalasztják az augusztus 20-i tűzijátékot is. Sokan attól tartanak, hogy ez csak az első lépés az új kijárási korlátozás felé. Az új járványkezelési módszertan alapján most másféle védekezésre számíthatunk. Pontokba szedtük az új forgatókönyv lehetséges elemeit.

Ez már a második hullám?


Először ebben a kérdésben kellene tisztán látnunk a balkáni eseményeket figyelve. A második hullámnak két ismérve van: egy mennyiségi és egy minőségi. A mennyiségi kritérium világos: a fertőzöttek számának meg kell közelítenie vagy meg kell haladnia a vírus eddigi csúcspontján tapasztaltat. A minőségi kritérium esetén a vírus olyan változáson esik át, amely növeli a fertőzőképességét, az esetek súlyosságát. Vélhetően azt is második hullámként érzékelnénk, ha hirtelen megnőne a súlyos állapotú fiatalok aránya.

Kiindulópontként szögezzük le, hogy Magyarországon – és Ausztriát, Romániát és Ukrajnát leszámítva a szűkebb régiónkban – klasszikus értelemben eddig még nem volt járvány. A legmagasabb napi új esetszámot április 10-én regisztrálták, 200 fölötti értékkel, ez a fővárosi Pesti úti idősotthonhoz köthető. Az adat súlyos kitörésre utal – abban a közösségben. Ám leszámítva ezt a napot, országosan 116 az új fertőzések napi számának legnagyobb értéke, ami egy csaknem tízmilliós országban alacsonynak számít.

Az utóbbi héten ugyan előfordult némi emelkedés, de június 6. óta egyszer sem regisztráltak még húsz fertőzöttet sem. A koronavírussal kapcsolatos halálozás és az aktív esetszám csökkenő tendenciát mutat. Az összhalálozás heti esetszámában sem látszik változás, a nagyvárosok csatornahálózatából nyert minták vírustartalma is alacsony. A kormány döntéshozói járási szintre bontva látják az adatokat, és azt is, melyik fertőzés intézményi (kórházi, idősotthoni) eredetű. A tegnapi nap sokkoló híre volt, hogy a járvány kezdete óta az egészségügyi intézményekben nozokomiális (kórházi) járványhoz köthetően 1062 személynél igazoltak PCR-vizsgálattal COVID-19 fertőzést, közülük 260 fő ápolt hunyt el. Vagyis

lényegében minden második haláleset kórházi fertőzés következménye. Az adat hatására át kell értékelni a járványkezelésről eddig gondoltakat, és azt is, ennek milyen szakmai és politikai következményei lehetne
k.

Lehet persze azt mondani, hogy a keveset szűrő Magyarországon nem lehet hinni az adatoknak, ezért inkább a trendekre kell figyelni. Májusban azonban egy nagy országos tesztet végeztek, és nagy járványt 10 575 reprezentatív mintán kiválasztott ember tesztelése sem jelzett. A H-UNVOVER néven végzett izgalmas kutatásban a négy orvosi egyetem összesen három aktív esetet talált, közülük is egy kórházban volt éppen. A legkisebb falutól a legnagyobbig, az írástudatlantól az egyetemi tanárig, a gettótól a Rózsadombig, a 14 évestől otthonában élő aggastyánig nézték meg hányan estek már át a fertőzésen. A májusi mintavételnél majd 11 ezer ember közül 70 ilyet találtak. Ha igaz a feltételezésük, és a reprezentatív minta ugyanúgy használható a vírusfertőzöttségnél országos következtetések levonására, mint például a pártszimpátiánál, akkor sem fertőződött meg 60 ezernél több ember március és május között. Ezért állítjuk, hogy Magyarországon nem volt első hullám, legfeljebb hullámocska.

Amikor tehát második hullámot emlegetünk a balkáni térségben, akkor érdemes felidézni, hogy a vírus szempontjából időben nagyjából ott tartunk most, ahol Franciaország és Olaszország áprilisban – az első detektált beteg után négy hónappal. (Nem a vírus tényleges megjelenésétől számolunk, mert az a Barceloniai Egyetem kutatása alapján már 2018 márciusában Európában lehetett, vélhetően egy rövid ideig a spanyol városban tartózkodó turista hozhatta be.) A két nyugat-európai országban januárban mutatták ki az első fertőzöttet, mi márciusban. Nem árt tehát az óvatosság, de valószínűleg nem egy nagy járvány jeleit, hanem csak a korlátozások feloldásának hatását észleljük a térségben, vagyis annyit, hogy a vírus újra terjedni kezdett...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése