2020. július 21., kedd

SZABAD SZEMMEL: MÉLY MEGOSZTOTTSÁGOT TÁRTAK FEL AZ ÖT NAPIG TARTÓ EGYEZTETÉSEK AZ EU-CSÚCSON - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.21.


Reuters 

Az Európai Tanács elnöke megerősítette és egyben történelminek minősítette, hogy sikerült megállapodni a gazdasági ösztönző csomagról a tervezettnél 3 nappal tovább tartó uniós csúcson. A hajnali negyed 6-kor rendezett brüsszeli sajtótájékoztatón Charles Michel úgy értékelte, hogy itt többről van szó, mint pénzről, mert a megállapodás a munkavállalóknak és családjaiknak segít, hogy dolgozhassanak. Az egészségük, a jólétük múlik rajta. Emmanuel Macron szintén korszakosnak nevezte az egyezséget, mert mint mondta, az EU a hosszú távú költségvetés, illetve az újjáépítési terv révén már meg tud küzdeni a vírussal. A Bizottság első embere lélegzetellálítónak minősítette, hogy tető alá tudták hozni a kompromisszumot, amely Ursula von der Leyen szerint meghatározza az unió jövőjét. A német kancellár arról beszélt, hogy a jelzés fontos az unió határain kívül, mármint hogy az eltérő hátterű államok képesek a közös cselekvésre. A lényeg, hogy a gazdaságok helyreállítására változatlanul 750 milliárd eurót szánnak, de ezen belül a korábban javasolt 500 helyett 390 milliárd lesz a vissza nem térítendő támogatás, a többi kölcsön, amelyet vissza kell majd fizetniük az érintett kormányoknak. Viszont bejött a takarékos négyek szívós ellenállása, mert ők sokkal nagyobb visszatérítést kapnak, mint idáig.

A lap a jogállamiság ügyében a DPA német hírügynökség, illetve diplomáciai források alapján azt jelentette, hogy némiképp felvizezett formában ugyan, de közfelkiáltással fogadták el a javaslatot, amelyet a lett kormányfő ismertetett. Eszerint az Európai Tanács szükségesnek tartja a jogállam, illetve az uniós pénzügyi érdekek védelmét. (Az előző verzió jóval határozottabban fogalmazta meg azt a törekvést, hogy fel kívánják számolni a demokratikus kormányzás során hiányosságokat, és világosabb, pontosabb kritériumokat szabtak volna meg a bajok meghatározásánál.) Mindenesetre a végleges változat értelmében is feltételekhez kötik a támogatások folyósítását. Eszerint ha a Bizottság szükségesnek látja, akkor felvetheti a szankciókat, amelyet azután a Tanácsban kétharmaddal kell elfogadni. A kompromisszumos indítvány kidolgozásában a német, a francia és több keleti delegáció is közreműködött. Ugyanakkor a lengyel kormány úgy értékelte, hogy törölték a jogállamisági kikötést. Egyébiránt úgy hírlett, hogy Angela Merkel és Orbán Viktor megállapodott a jogállami eljárás beszüntetésében, ám ezt német részről cáfolták. A kancellár szóvivője közölte: a magyar kormány késznek mutatkozott minden lépést megtenni, hogy a Tanács dönteni tudjon a 7-es paragrafus alapján. Berlin az EU soros elnökeként megígérte, hogy a lehetőségeihez képest előreviszi ezt a folyamatot.

Az újság is úgy tudja, hogy Michel jócskán enyhített a korábbi megfogalmazáson, így Magyarország és Lengyelország extra biztosítékokat kapott, hogy ha bármelyik állam esetében a jogállami aggályok miatt beindítják a folyamatot, akkor az objektív szempontok alapján, diszkriminációmentesen történik, minden tagállamok egyformán kezelnek, elfogulatlanul, a rendelkezésre álló tények alapján. Az újság emlékeztetőül megjegyzi, hogy mind Budapestet, mind Varsót az igazságszolgáltatás függetlenségének, illetve a kisebbségi jogok megsértésével vádolják.

FT 

Mély megosztottságot tártak fel az öt napig tartó egyeztetések, mármint hogy a kormányok mennyire hajlandóak segíteni a többieknek. A törésvonalakat igen bonyolult tárgyalások árán lehetett csak áthidalni – írja az üzleti körök vezető európai orgánuma. Az egyik ilyen fő ellentét az volt, hogy miként kössék a pénzeket a jogállam érvényesüléséhez, merthogy nagy az aggodalom a lengyel bíróságok önállósága, illetve általában, a magyar demokratikus normák helyzete miatt. Csakhogy amikor keményebb szankciókról esett szó, Orbán Viktor azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az egész gazdasági csomagot. A megoldás a német, illetve a lett miniszterelnök jóvoltából végül az lett, hogy minősített többséggel lehet majd elrendelni a kifizetések felfüggesztését, ha valamely kormány megszegi a közös normákat. A Bizottságnak egyben javaslatokat kell letennie az asztalra, hogy hatékonyabban meg lehessen akadályozni a csalásokat, mind a következő költségvetés, mind a pénzügyi segítség felhasználása során.

Nem tudni, ez a formula mennyire felel meg az európai kereszténydemokraták strasbourgi frakcióvezetőjének, mindenesetre Weber még az este úgy nyilatkozott, hogy ha a megállapodás nem írja elő a jogállamiság tiszteletben tartását, akkor az Európai Parlament vétózni fog. Kifejtette, hogy ez a kérdés döntő, mert az EU nem kérheti számon a demokratikus játékszabályokat a világban, ha a maga részéről nem tartja be azokat. A CDU külpolitikai szóvivője közben arra panaszkodott, hogy jó pár tagállam igencsak önzően viselkedett a tanácskozáson. Röttgen kifejtette, hogy itt nem a pénzügyi csomag forog kockán, hanem hogy egyáltalán van-e értelme az uniónak. És amikor ilyen példátlan járvány, illetve gazdasági visszaesés üt be, akkor döntő a szolidaritás. Szavait egyaránt intézte a fukar négyekhez, akikhez csatlakozott Finnország is, illetve a kedvezményezett államokhoz is, mivel azok nem bizonyították, hogy ésszerűen használják fel a pénzeket. Hozzátette, hogy a szervezet táborokra eshet szét, északon, délen, illetve keleten a jogállamiság miatt. Hogy ne így legyen, azt a német-francia tengelynek kell meggátolnia.

FAZ 

Az EP Költségvetési Bizottságának elnöke kijelentette, hogy számára teljesen 
elfogadhatatlan a jogállam ügyében kirajzolódott megoldás, minthogy az messze elmarad attól, amit a Bizottság, illetve az Európai Parlament szorgalmazott. A CSU-s Monika Hohlmeier meglengette, hogy Strasbourg betart az egyezségnek, még akkor is, ha várhatóan brutális nyomás nehezedik majd a képviselőkre, mármint hogy adják be a derekukat. És az sem számít, ha az állam- és kormányfők netán azzal érvelnek, mennyire nehéz volt még ezt a szerződést is tető alá hozni. A tudósítás emlékeztet arra, hogy a bajor politikus a minap éles csatába keveredett a cseh kormányfővel, miután annak cégbirodalma kétes módon vett igénybe uniós támogatásokat. Akkor úgy foglalt állást: nem szabad megengedni, hogy egyes tagországokban putyini rendszer lépjen a jogállam helyébe. A német szociáldemokraták egyik képviselője arra hívta fel a figyelmet,, hogy Kelet-Európában sokan félnek, nehogy még inkább a demokrácia és a jogállam lássa a kárát, ha nem lesz hatékony ellenőrzési rendszer. Philippe Lambert, a zöld frakció társelnöke elsődleges fontosságúnak minősítette a jogállamiság számonkérését szolgáló mechanizmus megteremtését. Hasonlóképpen értékelte a helyzetet a holland liberális In’t Veld is, aki katasztrófának nevezte a csúcsot, mert az soha vissza nem térő alkalmat kínált, hogy új úton induljon el a közösség a demokrácia érdekében. Ő is azt fejtegette ugyanakkor, hogy az európai képviselőket nem kötik a tagállami kormányok utasításai.

A holland miniszterelnök úgy reagált Orbán Viktor és mások bírálatára, hogy nem azért mentek Brüsszelbe, mert később ott akarnak lenni egymás születésnapi buliján. Valamennyien a saját országuk érdekeit képviselik, profiként. A német diplomácia vezetője úgy értékelte a belvillongásokat, hogy nagy erőfeszítéseket kell tenni, ha azt szeretnék, hogy az EU ismét erős legyen. A járvány mindenkit megrázott, hangsúlyozta Maas. Az Európai Tanács elnöke viszont azt emelte ki, hogy megállapodáshoz nem áldozzák fel a közös törekvéseket. Nem elvből, hanem egyszerűen mert a földrész egészen rendkívüli egészségügyi, gazdasági és társadalmi válsággal került szembe. Így az országok, az unió egysége miatt nem lehet nem megegyezni – mondta Michel.

A luxemburgi külügyminiszter úgy értékelte, hogy a csúcstalálkozón a kisstílűség vitte a prímet. Asselborn ezt megtoldotta azzal, hogy ha 1989-ben is ez a szellem járta volna, akkor nem lett volna lehetséges a német újraegyesülés. A politikus kifejezetten felháborodott a takarékos négyek hozzáállása láttán, mert szerinte azok egyáltalán nem fogták vissza magukat – amikor a saját ügyükről volt szó.

Hogy mekkora küzdelem lehetett a jogállam ügyében, az kiderül abból, hogy a lengyel kormányfő az este még kijelentette: szó sem lehet arról, hogy összekössék az alapok kifizetését, illetve a demokratikus elvek tiszteletben tartását. Luxemburgi kollégája viszont azt közölte, hogy ragaszkodnak az árukapcsoláshoz. A téma egyébként éppen tegnap került előtérbe, addig a hosszú távú költségvetés, illetve a vírus által súlyosan érintett országok ügyében ment a – meddő – birkózás. Hogy a szakadatlan egyeztetés mennyire megviselte a részvevők idegeit, arra példa, a francia elnök kifakadása, amikor már négy napja győzködték egymást a felek, ám az osztrák kancellár kivonult a teremből, hogy lebonyolítson egy hívást. Ekkor Macron az asztalra csapott, és azt mondta: Látják? Nem figyel oda a többiekre, ami nem jó. Csak a saját sajtójával törődik, semmi mással. Kurz válaszul úgy tett, mint aki meg van rémülve, illetve mint aki megsértődött. (Később megjegyezte, hogy egyeseket nagyon kikészít, ha már négy napja nem tudnak aludni – a szerk. megj.)

Washington Post 

Elemzők szerint a gazdasági újjáépítési terv a hatalom központosítását jelenti az EU-n belül, azaz Brüsszel az eddiginél sokkal nagyobb jogkörhöz jut. Az amerikai Carnegie Békekutató Alapítvány európai igazgatója úgy látja, hogy nagymértékben felértékelődik a szervezet. Rosa Balfour ezt arra vezette vissza, hogy a német kormányfő hamarosan távozik a színről és megfelelő örökséget kíván hátrahagyni. Ám kétséges, hogy utána jön-e bárki, aki képes ilyen hatékonyan közvetíteni, összefogni a szálakat. A szakember hozzáfűzte, hogy Európának ezzel együtt nagy lehetőségei vannak. És ha úgy jelenik meg, mint erős, egységes és elkötelezett szövetség, akkor a világ odafigyel rá, abból pedig sokat profitálhat.

A brüsszeli Bruegel gazdaságelemző intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU most első ízben vesz fel kölcsönt azzal a céllal, hogy a pénzt azután odaajándékozza az érintett országoknak. Ám az igazi akadályt Guntram Wolff szerint sem az anyagi vonatkozás, hanem a szuverenitás jelenti. Hiszen az unió bele kíván szólni a támogatások felhasználásába, felügyeleti jogot gyakorolna, de pont ez a bökkenő. Azaz nem az számít, hogy valamely állam 5 vagy 10 milliárddal többet ad be vagy kap vissza. A nagy kérdés éppen az, hogy a közösség részéről elkerülhetetlen a beavatkozás, hiszen a közös források sorsa a tét.

A legnagyobb német lap azt írja, hogy a csúcs után jócskán marad ok az aggodalomra, hiszen ez az öt nap nem éppen az egység és a szolidaritás megnyilvánulása volt. Látnivaló, hogy a Párizs-Berlin tandem már nem annyira mindenható. De még rosszabb, hogy az eddiginél csak kevesebb pénz jut olyan előremutató témákra, mint a kutatás, továbbá a határvédelem és a védelmi együttműködés. Azon kívül Michel annyira enyhített a jogállamisági feltételeken, hogy a mechanizmusnak a gyakorlatban nem lesz érdemi hatása. Ez jó hír az egyre inkább tekintélyelvű magyar és lengyel vezetésnek, Európa számára viszont egyáltalán nem az.

FAZ 

Szétesett az unió, megmutatkozott, milyen mély árok van két országcsoport között, és a viszály meghatározza Európa jövőjét, miközben a végtelen hosszúra nyúlt csúcs sebeket hagy hátra – állapítja meg a konzervatív újság. A találkozón Orbán Viktor mellett sorakozott fel Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia. Merkel és Macron ugyanakkor értésre adta, hogy nem akarja, ha a jogállamiság miatt megfeneklene a megállapodás. Viszont a takarékos négyek ragaszkodtak a demokratikus normák megköveteléséhez. Az idő azonban a magyar vezetőnek dolgozott. Hiszen minél jobban elnyúlik a konferencia, annál kevésbé akarják a többiek a jogállam miatt a végkimenetelt kockáztatni.

„Nicsak, ki beszél itt dezinformáció terjesztéséről!” Így reagált Kovács Zoltán arra a cikkre, amely pár napja jelent meg a tévé honlapján, és amelyet a két szerző: a Columbia Egyetem egyik professzora és Krekó Péter közösen írt, és amelyben a többi közt Magyarországot hozzák fel példaként arra, hogy demokratikusan megválasztott vezetők mind inkább kiveszik részüket az álhírek célba juttatásából. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, aki rendszeresen csörtézik külföldi sajtóorgánumokkal, ha azokban olyan írás jelenik meg, amely szerinte rossz színben tünteti fel a magyar vezetést, azzal érvel, hogy amióta nyakunkon a vírus, azóta Budapest különösen élesen hadba szállt a tévinformációkkal szemben. A válasz a többi közt felhozza, hogy a kifogásolt elemzés szerint Orbán Viktor megteremtette az egyik legközpontosítottabb médiabirodalmat az EU-n belül. Érdekes, teszi hosszá, hogy nemrégiben hasonló bizonyítványt állított ki a német Bertelsmann Alapítvány, ám a megkérdezett 10 magyar szakértő közül 9 a balliberális Political Capital munkatársa. És most az intézet vezetője, Krekó is úgy tünteti fel magát, mint aki elkötelezetlen, ám valójában nagyon is határozott politikai irányt követ és súlyos valótlanságokat állít magáról – így Kovács. Ezért amit Krekó mond, azt súlyos hiba volna névértéken venni. Az államtitkár szerint az ellenzék nem tud egyetlen olyan esetet sem említeni, amikor hamis hírek terjesztése ellen hozott törvény alapján bárkit is elhallgattattak volna. Viszont – teszi hozzá – ugyanilyen megalapozatlan kampány zajlott a kormány ellen „szakértők” részéről a felhatalmazási jogszabály alapján is. Ma már azonban tudjuk, hogy szó sem volt tekintélyelvű szándékokról, a szabályozásra azonban szükség volt a fertőzés visszaszorítására. Viszont az ilyen hamis állításokat továbbra is előszeretettel veszi át a liberális média.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése