2020. augusztus 1., szombat

NEM LEHET NYAKHOZ SZORÍTOTT KÉSSEL A VÉGTELENSÉGIG LEVEGŐÉRT KAPKODNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.08.01.


Jó reggelt, több fényt és bátorságot kívánok mindenkinek! Nem mondom, hogy kötelező elviselni, ha az ember fejére köpnek, és az arcába röhögnek, de valamiért ehhez a hagyományhoz mindennél jobban ragaszkodik a nemzetté válás útján megtévedt magyar nép. Nyilván a fejlett Nyugatnak sincs semmi oka döngetni a mellét, ők is egészen jól viselik, hogy kreténnek nézik őket.

Mióta megközelítőleg 90 újságíró élőben bemutatta, hogy egyáltalán nem muszáj eltűrni azt, hogy az embert hülyének nézzék, átgyalogoljanak a fején és abban a bizonyosságban ringatózva szorítsák sarokba, hogy úgysincs választása, igyekszem ehhez a morális mércéhez mérni mindazt, amit belehánynak az arcokba, amit nap nap után elkövetnek a többiekkel. Mert elkövetik abszolút mindenkivel, akit a maga helyén hasonló manőverekkel próbálnak arra bírni, hogy tegye fel a kezét, és törődjön bele. Viselje el azt, ami van, vagy ami nincs, és ha tetszik, ha nem, legyen hálás érte. A postásoktól a Színművészeti közösségén át a zenészekig és a könnyűzenei ipar valamennyi szereplőjéig mindenki nyugodtan magára veheti.

Merthogy ez a műsor megy, és önkéntes alapon veszünk részt benne tíz éve. Abban a langymeleg tudatban, hogy úgysincs más választásunk. Hát kik vagyunk mi, hogy a saját önbecsülésünkért kiálljunk? Ez a műsor megy tíz éve: a nagy beletörődés és beleszarás mindenbe. Ami fontos, ami a bőrünkre megy, ami nem csak a jelenünket, de a jövőnket is felzabálja, de amihez szerintünk (sokak szerint) túl kicsik és jelentéktelenek vagyunk. Ne pofázzunk, mert nekünk az a dolgunk, hogy négyévente jó helyre ikszeljünk, a köztes időben meg kussoljunk, mert nekünk nem osztottak lapot, politizálni, a közügyekben részt venni csak nekik van joguk. És ne pofázzunk, mert lehetne rosszabb is. És tényleg. Mindig csak egyre rosszabb.

Miközben a NER sajátlábai röhögve rázzák az arcukba a közösből elzabrált rongyot, miközben a világszínvonalú magyar egészségügyben nekik, a sokaknak lerohad a saját lábuk egy pöpec kis kórházi fertőzéstől, miközben a mennyezetből aláhulló kistestű rágcsáló dobja fel a kórházi ágyuk magányát, jön az erkölcsi gerincferdülés és lazán kiejti a száján, hogy a magyar egészségügyi rendszer a világ Európa egyik legjobbja. És ők, a sokak, a lerohadt lábukkal, az otthonról vitt vécépapírral a hónunk alatt, az ezeréves dicső magyar múlt által elhomályosított szemekkel rebegnek hálát, hogy tényleg, de jó. Mert lehetne rosszabb is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése