Szerző: URFI PÉTER
2020.10.04.
Két héttel a CEU elüldözését lehetővé tevő törvényjavaslat benyújtása után, 2017 áprilisában az ELTE ÁJK hatos előadójában rendhagyó összehasonlító jogtörténeti órát tartottak az akadémiai szabadságról. A magyar közéletet talán leginkább meghatározó, a politikai elitünk nagy részét képző jogi kar tanszékvezető professzorai azzal fejezték ki a szolidaritásukat, amihez a legjobban értettek: tudományos előadásokat tartottak az egyetemen.
A kar korábbi dékánja, Orbán évértékelőinek egykori rendszeres meghívottja, Király Miklós például így beszélt:
„Az Egyetem – igazi európai jelenség és eredmény.
Itt, és nem más földrészeken született és szökkent szárba. Egyik legfontosabb jellemzője pedig éppen az autonómia, a függetlenség, a szabadság, a nemzetközi nyitottság. Mert ez biztosítja, hogy az alkotó emberek tudománya »szabadon tenyésszen«. Ez garantálja a tudás átadását és újrateremtését nemzedékről nemzedékre, és hogy az oktatás kétkedő, elemző, vitatkozó lehessen. Az egyetemi autonómia századok alatt, drámai fordulatokban sem szűkölködő küzdelmek során alakult ki, mert a függetlenséget meg kellett védelmezni a királyokkal, a helyi egyházi hatalmasságokkal és a városokkal szemben is.”
„A hatalom néha ma sem szereti az egyetemet, az éles nyelvű oktatókat és a nyugtalan hallgatókat - folytatja a professzor. - De a jó kormányzás, a jó politika azt is tudja, hogy az autonóm egyetemek nélkülözhetetlenek, mert egyszerűen nincs tudományos fejlődés nélkülük, ami pedig létfontosságú a modern társadalmak számára. Ebben európai konszenzus van” - írja Király Miklós, és első példaként a Magna Charta Universitatumot hozza fel...
Itt, és nem más földrészeken született és szökkent szárba. Egyik legfontosabb jellemzője pedig éppen az autonómia, a függetlenség, a szabadság, a nemzetközi nyitottság. Mert ez biztosítja, hogy az alkotó emberek tudománya »szabadon tenyésszen«. Ez garantálja a tudás átadását és újrateremtését nemzedékről nemzedékre, és hogy az oktatás kétkedő, elemző, vitatkozó lehessen. Az egyetemi autonómia századok alatt, drámai fordulatokban sem szűkölködő küzdelmek során alakult ki, mert a függetlenséget meg kellett védelmezni a királyokkal, a helyi egyházi hatalmasságokkal és a városokkal szemben is.”
„A hatalom néha ma sem szereti az egyetemet, az éles nyelvű oktatókat és a nyugtalan hallgatókat - folytatja a professzor. - De a jó kormányzás, a jó politika azt is tudja, hogy az autonóm egyetemek nélkülözhetetlenek, mert egyszerűen nincs tudományos fejlődés nélkülük, ami pedig létfontosságú a modern társadalmak számára. Ebben európai konszenzus van” - írja Király Miklós, és első példaként a Magna Charta Universitatumot hozza fel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.