EXKLUZÍV NAGYINTERJÚ Szerzők: VÖRÖS SZABOLCS, ABLONCZY BÁLINT 2026.05.22.
„Az EU-huszonhatoknak nem azon kell majd dolgozniuk, hogy kikerüljenek egy teljesen irracionálisan viselkedő huszonhetediket. (…) Nem a hangerő számít; nem szólunk be nagyköveteknek; nem jelenünk meg rövidnadrágban” – sorolja az újraformálandó magyar diplomácia fundamentumait Magyarország új külügyminisztere. Orbán Anita, aki ebben a pozíciójában első interjúját lapunknak adja, arról is beszél, hogyan és kikkel szervezné újra a Szijjártó Péter által lezüllesztett intézményt. Spoiler: még a futsal csapattagság sem automatikus kizáró ok! Miért döntött úgy a külügyből való 2015-ös távozása után öt évvel, hogy az Orbán-kormány áldásával indul fontos NATO-pozícióért? Hogyan és meddig rendezné a viszonyt Ukrajnával és Szlovákiával? Mit mondott pontosan az első munkanapján bekéretett orosz nagykövetnek, és lesz-e Orbán–Lavrov-találkozó? Donald Trump EU-t ért támadásai után mennyire őszinte az atlantizmusa? Válaszok exkluzív nagyinterjúnkban...
PARTIZÁN / BIRODALOM PODCAST Műsorvezető: FELEDY BOTOND 2026.05.22.
Országok együttes GDP-jét meghaladó vagyon fölött rendelkeznek, politikusokat adnak-vesznek és befektetéseikkel döntéseket hoznak a jövőbeli életünkről: ők a nagy techbárók, akiknek most a koponyája körül teszünk egy rövid utazást.
SZIKE / NÉPSZAVA PODCAST Műsorvezető: DANÓ ANNA 2026.05.22.
Valóban jöhet rendszerváltás az egészségügyben, vagy a Tisza is ugyanazokba a csapdákba sétál bele, mint az előző kormányok? Weltner János sebész, Spányik András pszichiáter és Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász beszélnek várólistákról, kórházbezárásokról, szakdolgozó-hiányról, politikai tabukról és arról: mire lehet elég az évi plusz 500 milliárd forint. Szó esik a transzparenciáról, a betegutak káoszáról, a magánegészségügy szerepéről és arról is, miért nem lehet egyik napról a másikra megjavítani a rendszert.
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN 2026.05.22.
...úgy néz ki, hogy a mostani kormány- és rendszerváltás után tényleges elszámoltatás lesz, ami valóságos izgalomban tart elszámoltatót, elszámolót és a közvéleményt. Kit ezért, kit amazért. Az megállapítható, hogy soha ekkora igény nem volt erre: a Publicus Intézet egy felméréssel rákérdezett az elszámoltatással kapcsolatos várakozásokra. Arra a kérdésre, hogy „Ön szerint szükség van-e elszámoltatásra az előző rendszer visszaéléseivel kapcsolatban?”, 81 százalék válaszolt igennel. A Tisza Párt támogatóinak körében ez az arány 94 százalék volt, de még a Fidesz-szavazók 46 százaléka szerint is szükség van elszámoltatásra. Azon el lehet gondolkodni, mi hozta ki ezt a brutálisan erős igényt. Az okok egyike bizonyosan az oligarchakörök példátlan meggazdagodása. Számukra minden megvásárolható volt: hegyek, vizek, a folyók medre, partja, ménesek, kastélyok, ami jött, lehetőleg állami hitellel. A gazdagodás pedig kitermelte az uralkodó pártok és vezetőik arroganciáját, pökhendiségét, sőt nem egyszerűen érinthetetlenségét, de megszólíthatatlanságát is (lásd a Hatvanpusztán dolgozók beszámolóját Anikó néniről, akihez szólni nem lehetett, csak akkor, ha ő kérdezett). Hatvanpuszta amúgy is ennek az eszement hatalomgyakorlásnak a szimbóluma. Effélét csak az épít, aki úgy gondolja, uralkodása (kormányzása, ez esetben mindegy, minek nevezzük) végtelen. Ilyet pedig csakis különlegesen buta ember gondolhat, akinek eszébe sem jut, hogy kieshet a hatalomból. Ez csakis masszív diktatúrákban fordulhat elő, és igaz, ami igaz, Orbán Viktor rendszere is egyre inkább ebbe az irányba haladt. Ilyen örökkévalóságra készültek a rendszer emberei is, köztük típusos eset Balásy Gyuláé, aki azt mesélte a tévében, hogy az a hegyoldalba épített sokemeletes monstrum nem egyéb, mint egy többgenerációs családi ház. Lehet, hogy Balásy már nem érzékeli, de ez egy pimasz mondat, semmi más. Amikor a nép vért akar inni, az Hatvanpuszta meg a többgenerációs máriaremetei és az ehhez hasonló monstrumok miatt van. Török Gábor a 24.hu-nak azt mondta: Magyar Péter szavazótáborának egyértelmű elvárása, hogy a választási győzelem után a guillotine kerüljön beüzemelésre. És az a helyzet, hogy valójában Magyar Péter politikai érdeke is ez.
Jellemző, mit mondott Mészáros Lőrinc üzlettársa, Keszthelyi Erik, aki szintén érzi vagy érezheti a vesztét: „nem lett volna szabad ekkorára nőnöm”. Ez fix. Mint ahogy Rogán Antal is szánja-bánja már az utóbbi éveket, ő azt mondja, négy évvel ezelőtt ki kellett volna szállnia. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő reagált arra, hogy vannak, akik szerint Magyar Péter túl keményen bánik a fideszes politikusokkal. Szerinte a megbocsátás csak a megbűnhődés után jöhet, a volt kormánypárt politikusai most kapják vissza, amit éveken át másoknak okoztak: ami most van, tekintsék nyugodtan purgatóriumnak.
Nehéz helyzetben a nyomtatott sajtó. Ezzel kezdtük a műsort, aztán áteveztük egészen más vizekre, hiszen egyre drámaibb Magyarországon az aszály. Bedőlt a fideszes győrmédia – erről is szó esett, ahogyan arról, hogy luxusautókkal luxizott a Mediaworks. Ilyen még nem volt a közmédiában? Hogy ez mit jelent? Ezt is megbeszélték vendégeink, ahogy szóba került az is, ahogy K. Endrét mentegették a Demokrata-körben. Akik pedig mindezekről beszélgettek Dévényi István műsorvezetése mellett: Unyatyinszki György, a Kontroll és Csécsi László, a Magyar Hang újságírója.
A beszélgetés központi témája a magyarországi politikai helyzet drasztikus átalakulása, amit Horn Gábor nem egyszerűen kormányváltásnak, hanem egy tényleges rendszerváltásnak nevez. Az elemzés főbb pontjai:
A luxus és a valóság kontrasztja: A videó éles párhuzamot von a Karmelita kolostor, a Rogán-féle "gyűlöletminisztérium" és a luxus irodák, valamint a lepusztult közintézmények (bíróságok, könyvtárak) között. Magyar Péter fellépése vizuálisan is szembesítette a választókat azzal, mire költötték a pénzüket.
A Fidesz mélyrepülése: A Republikon Alapítvány friss adatai szerint a Fidesz támogatottsága a biztos pártválasztók körében 26%-ra esett vissza, ami kb. 800 000 szavazó elvesztését jelenti a választások óta. Ezzel szemben a Tisza Párt 66%-on áll ebben a szegmensben (a hazai szavazók körében).
Miért most? Horn Gábor szerint nem a korrupció vagy a luxus önmagában hozta el a fordulatot, hanem a gazdasági lecsúszás és a kilátástalanság. Amíg az emberek érezték a perspektívát, elnézőbbek voltak, de a 2020 óta tartó stagnálás és az európai mezőny végére kerülés megtörte a bizalmat.
A "parasztbarokk" világa: Az elemző élesen bírálja a NER historizáló, "ócska kivagyiságát", a főispánok és vármegyék rendszerét, amit a modern világ meg nem értésének és történelemhamisításnak tart.
Orbán jövője: Horn szerint Orbán Viktor már maga sem hitt a győzelemben, és a Fidesznek el kellene gondolkodnia a váltáson, mert a jelenlegi kirekesztő politika helyett a társadalom többsége már egy európai, polgári irányt követel.
VÁLASZ ONLINE / NAGYTOTÁL Szerző: BÓDIS ANDRÁS 2026.05.21.
Nem kell „meghajlítani” a jogrendszert, az új kormányzat teljesen törvényesen – és lényegében azonnal – át tudja venni a közpénzzel elhalmozott magántőkealapok irányítását. A NER-zsákokat jórészt még az MFB töltötte fel állami százmilliárdokkal. A pénzintézet egyik vezetője most hitelt érdemlően igazolta a Válasz Online-nak, hogy a Tiborcz–Mészáros-kör menedzserei anno írásban elfogadták: jogszabályváltozás esetén akár át is adják az érintett magántőkealapok irányítási jogait. Amennyiben a Magyar-kormány él a lehetőséggel, az állam – átmenetileg – luxusszállodák, tőzsdei cégek és gigantikus földterületek aktív (társ)tulajdonosává válhat.
Ahogy lapunk offline kiadványában, a NER-aktákban világossá tettük, az Orbán-kabinet az elmúlt években körülbelül 4-5 ezer milliárd forintnyi állami érdekeltséget/tőkét szervezett ki idegen kezelésbe – magántőkealapokba, illetve fideszes kuratóriumok által uralt, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (kekva). Öt nappal az áprilisi választások után pedig elméleti lehetőségként írtunk arról, hogy ezt a tetemes összeget akár „azonnal” vissza is lehetne terelni az állam befolyási övezetébe.
A kekvák helyzete egyértelmű: ezekben a szervezetekben legalább 2-2,5 ezer milliárdos közvagyon pihen (például óriási Mol- és Richter-részvénycsomagok), és a Tisza máris benyújtotta Alaptörvény-módosító javaslatát. A szöveg szerint az alapítványok alapítói jogait a jövőben nem az egykor bebetonozni kívánt kuratóriumok gyakorolják, hanem a kormány. Vagyis a kijátszott közvagyon feletti kontroll visszakerül oda, ahova való – ráadásul a kabinet a kekvákat akár meg is szüntetheti. (Mivel a Fidesz-korszakban az egyetemek egy részét is kekvásították, az EU az érintett felsőoktatási intézményeket kizárta a hallgatók külföldi tanulását segítő Erasmus-programból, valamint a kutatásfejlesztést támogató Horizon Europe-ból. Tehát a Tisza Alaptörvény-módosítása révén akár majd az Erasmus–Horizon-probléma is megszüntethető.)
Nyilvánvaló, hogy a kekva-visszafoglalásnál valamivel több jogi csűrcsavarást igényel a közpénzzel teletömött magántőkealapok kormányzati kezelésbe vétele – annak ellenére is, hogy a Fidesz ordítóan alkotmányellenes rendszert hozott létre, melyet szinte kötelező szétrobbantani. De haladjunk sorjában!