BÉCS A TÉRKÉPEN CSAK 250 KILOMÉTERRE, ÉLHETŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL VISZONT FÉNYÉVEKRE VAN BUDAPESTTŐL

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2020.09.25.

A közelmúltban Donald Trump amerikai elnök csapott óriási reklámot az osztrák környezetvédelemnek azzal a megjegyzésével, hogy vannak országok, amelyek lényegében erdők; itt van mindjárt Ausztria, ahol az emberek „erdővárosokban élnek”, mégsem lángol a rengeteg úgy, mint Kaliforniában, mert szorgosan ápolják. Elisabeth Köstinger osztrák mezőgazdasági, regionális és turisztikai miniszter gyorsan reagált is az elhangzottakra, utalva Trump klímaváltozás-tagadására is: „nekünk ez lehetőség, hogy felhívjuk a figyelmet erdeink és országunk szépségére, de közben felfedjük az igazságot is a vitatható szavak mögött. Ausztria mindazok sorsát a szívén viseli, akik jelenleg is elszenvedik a klímaváltozás szörnyű következményeit, és őszintén reméljük, hogy a nyugati parti tüzeket sikerül megfékezni, amilyen gyorsan csak lehet.”

Azt már a 2020. júniusban elfogadott új bécsi zöld terekről szóló koncepcióból idézzük, hogy „Bécsnek sok dolga lesz a klímaváltozással a következő néhány évben. A zöld felületek különösen nagy szerepet játszanak a klímaváltozás lassításában, illetve a változó klímához való alkalmazkodásban. Elengedhetetlenek a biodiverzitás megőrzéséhez, a levegő tisztaságához, a városi klíma mérsékléséhez, a vízszabályozás egyensúlyához, emellett természetes árnyékolóként szolgálnak.”

Bécs vezetése tehát komoly veszélynek tartja a klímaváltozást, amit nemcsak lassítani kell, de együtt is kell élni vele. Nem csoda, hogy egymás után érkeznek a hírek az osztrák főváros zöldítéséről: hol a klimatizált utcákat bővítik jelentősen, hol a belvárosi 1. kerület részleges autómentesítéséről hoznak döntést. A Budapestnél népesebb, de kisebb területű Bécs többször elnyerte a világ legélhetőbb városa címet, idén áprilisban pedig a világ legzöldebb városának választotta a Resonance nevű tanácsadó cég, amely a rangsorhoz olyan szempontokat vett figyelembe, mint a növényzettel borított nyilvános terek aránya, a megújuló források részesedése az energiatortából, a tömegközlekedés használata, a légszennyezettség, a vízfogyasztás, az újrahasznosítási és komposztálási rendszer, a piacok száma és a város „besétálhatósága”. Az indoklásban azt írták, hogy Bécsnek számos újszerű ötlete van a városi közlekedésre és a közparkok kialakítására, de az eredményt inkább „a módszeres várostervezésnek” köszönhetik, valamint annak, hogy Bécs a közösségi közlekedés fellegvára, a város 1,8 millió lakójának csaknem 50 százaléka éves bérletet vásárol, és lelkesen használja is. Ma már a városi utaknak csak a 26 százalékát intézik autóval, a Bécsi Mobilitási Ügynökség számításai szerint az autóutak mégis az útfelületek 67 százalékát foglalják el, míg a kerékpárutak csak 1-et...

ITT OLVASHATÓ