MI AZ UKRAJNAI HÁBORÚ CÉLJA?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2022.03.04.

Kedden, amikor ezt a cikket írom, hatvanöt kilométer hosszú orosz hadoszlop tart északról Kijev felé. A Kreml újabb, eszközökben egyre kevéssé válogató kísérletet tesz arra, hogy elfoglalja az ukrán fővárost, vagy ha nem sikerül, elfogja Ukrajna legitim elnökét és politikai környezetét, azt remélve ettől, hogy az ukránok ellenállása megtörik, és a háborúnak gyorsan vége szakad. Nem tudom, nem tudhatom, hogy pénteken, amikor megjelenik ez a cikk, mi lesz a helyzet. Tartja-e még magát Kijev, vagy az óriási túlerő következtében már elesett? Bármi lesz a helyzet, az ukránok megmutatták, hogy készek az egyenlőtlen küzdelemben hősiesen ellenállni, mert ők másképp akarnak élni, mint ahogy a putyini Oroszország él.

Már a háború első napjai bizonyították, hogy a Kreml nagyon elszámította magát, s ezen az sem tudna változtatni, ha Kijev időközben elesne. Az orosz vezetés annak ellenére tévedett, hogy sejteni lehetett, egy Ukrajna ellen indított nyílt és átfogó támadás nem lesz sétagalopp, ez nem Szíria, ahol az ellenfelek nem tudnak visszalőni a levegőből támadó oroszokra. Itt komolyan harcolni kell, mert az ukránok ellenállás nélkül nem adják át területeiket, és az inváziónak – túl a közvetlen katonai veszteségeken – Oroszországra nézve katasztrofális következményei lesznek. Az utóbbiak egy része már most is látszik. A rubel árfolyama pillanatok alatt beszakadt, a legnagyobb orosz kereskedelmi és egyben legnagyobb lakossági bank, a Szberbank értéke már a háború első napján negyven százalékot zuhant, miközben európai leánybankjai pár nap alatt csődközeli helyzetbe kerültek. Az orosz légitársaságok járatait kitiltották Európa légteréből, miközben e cégek többnyire lízingelt gépei ezentúl nem jutnak pótalkatrészekhez. Úgyhogy rövid időn belül egy 17 millió négyzetkilométer területű országban nem lesz repülőforgalom. Egy teljes iparág omlik össze hamarosan.

Azzal pedig, hogy a „kollektív Nyugat” gyakorlatilag elzárta Moszkvát a jegybank történelmi csúcson lévő nemzetközi tartalékainak nagy részétől, aminek összértéke 643 milliárd dollár, olyan súlyos csapást mért az orosz gazdaságra és a kormányzat lehetőségeire, amilyenre leglidércesebb álmaiban sem számította a Kreml. Nyilván abból indultak ki, hogy jegybanki tartalékaikhoz – amelyek jelentős részét amerikai kincstárjegyekben, illetve külföldi bankok számláin tartották – senki nem mer nyúlni, ahogy nem nyúltak 2014-ben, a Krím félsziget annektálását követően sem. De tévedtek...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/9. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)