2022. november 9., szerda

AMERIKA ELKEZDETT TŰZSZÜNETRŐL BESZÉLNI AZ UKRÁNOKNAK, HERSZON FELSZABADÍTÁSA UTÁN TALÁN VALÓDI TÁRGYALÁSOK JÖHETNEK

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.11.09.


Az Ukrajna elleni orosz inváziót követően szinte teljesen befagyott a kommunikáció Washington és Moszkva között, az ukránok a Kremllel pedig egyáltalán nem hajlandók tárgyalni. Miután az oroszok szeptember óta szisztematikusan támadják az ukrán polgári infrastruktúrát is, Zelenszkij elnöki rendeletet adott ki arról, hogy Putyinnal nem ül le tárgyalni, csak a következő orosz elnököt tekinti potenciális partnernek. A háború bármiféle tárgyalásos megoldása emiatt sokaknak még távolibbnak tűnik, mint valaha, és a híreket most is az újabb nyugati fegyverszállítmányok – ezekről pénteken a G7 államok németországi találkozóján volt legutóbb szó – határozzák meg.

Sajtóértesülések szerint azonban a háttérben az Egyesült Államok elkezdte nyomni az ukrán vezetést abba az irányba, hogy legalábbis mutasson nagyobb hajlandóságot a tárgyalásokra, és belátva, hogy az orosz elnök reálisan nem távolítható el a hatalomból, fogadja el, hogy nagy valószínűséggel Putyinnal kell megoldást találni a konfliktusra.

A Fehér Ház környékéről származó információk szerint valójában az amerikai és az orosz vezetés között rendszeres kapcsolat volt a háttérben az elmúlt hónapokban is. Ennek amerikai részről kulcsfigurája a washingtoni Ukrajna-politikára egyébként is nagy befolyással lévő nemzetbiztonsági főtanácsadó, Jake Sullivan, aki a Wall Street Journal szerint több titkos megbeszélést folytatott Putyin közvetlen környezetébe tartozó figurákkal. Egyrészt a korábbi washingtoni nagykövet Jurij Usakovval, aki a Kremlben most külpolitikai tanácsadó, másrészt Nyikolaj Patrusevvel, az orosz Biztonsági Tanács titkárával, akit általában a háborús héják közé szoktak sorolni a kremlinológusok.

A talán szivárogtatásnak minősíthető washingtoni információk alapján ezek a rendszeres megbeszélések nem közvetlenül a háború lezárására irányultak, céljuk inkább a további eszkaláció megakadályozása és az atomháború veszélyének elhárítása volt. A megbeszélések tényét a Kreml nem erősítette meg, nyilvános forrásokból biztosan csak annyi tudható, hogy – öt hónapos szünet után – októberben Lloyd Austin amerikai és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kétszer is beszélt egymással.

Sullivan múlt pénteken Kijevben járt, a Zelenszkijjel való találkozója utáni híradások főleg arról szóltak, hogy biztosította az ukrán vezetést a további nyugati segítségről, azt hangsúlyozva, hogy ezt nem fenyegeti a keddi amerikai félidős választás. A nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint Kijev az amerikai belpolitika alakulásától függetlenül számíthat Washington támogatására, a háború vége pedig Moszkván múlik: „Oroszország kezdte, Oroszország dönthet arról is, hogy véget vet az Ukrajna elleni támadásnak, és felhagy Ukrajna okkupációjával”.

Ez idáig a szokásos vonal, sajtóinformációk szerint azonban Sullivan arra is kérte az ukrán vezetést, hogy mutasson egyértelmű nyitottságot a konfliktus lezárására. Ha ez így van, az legalábbis retorikai szinten elmozdulást jelent az eddigi amerikai hangsúlyoktól. Arról nincs szó, hogy Washington rögtön tárgyalóasztalhoz ültetné az ettől idáig élesen elzárkózó Zelenszkijéket, de immár azt kérik, hogy mutassanak elvi hajlandóságot és készséget valamiféle diplomáciai megoldásra. Az ukrán vezetés erre utoljára április elején volt hajlandó, de a bucsai tömeggyilkosság hírei után megszakították a tárgyalásokat az oroszokkal, mondván, minimálisan sem lehet komolyan venni Putyin békeszándékát.

Zelenszkij azóta egyre hangsúlyosabban az oroszok teljes legyőzéséről beszél, és azt kommunikálja, hogy a háborúnak Ukrajna teljes felszabadításával lesz vége, amibe a még 2014-ben annektált Krím-félsziget visszafoglalása is beleértendő...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.