2024. március 20., szerda

MIÉRT VÁLT MÉLTATLANNÁ AZ ÁLLAMFŐI POZÍCIÓRA SULYOK TAMÁS?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.03.19.


Akkor most kísérletet teszek arra, hogy megértessem, miért vált méltatlanná az államfői pozícióra Sulyok Tamás.

Nem azért, mert az apja meggyőződéses és undorító náci volt, a frissen deportált zsidó kolléga irodájának lelkes kiigénylője, majd a sikeren felbuzdulva a haláltáborba hurcolt kolléga „zsidóbútoraira” (sic!) is igényt tartva, nem ezért, ez kizárólagosan Sulyok Tamás apjának, Sulyok Lászlónak az ocsmány és hányingert keltő bűne.

Tehát nem ezért!

Hanem azért, mert hazudott, s nem is akármilyen okból és indíttatásból. Ordas hazugságának funkciója volt, nevezzük ezt áldozatstilizációnak. Sulyok Tamás kéretlenül állt ki, hogy hőst és áldozatot farigcsáljon a kommunisták által üldözött apjából és az üldözött apján keresztül a családból, így önmagából. Önmagából is, hiszen egy üldözött és halálra ítélt apa gyermekének lenni, az maga a sanyarú gyermekkor, an sich.

Ez a habitus egyetlen kérdést ismer: hogyan lehet előnyt kovácsolni a politikai széljárásból? A piramisjátékból való meggazdagodását ugyanúgy a „nem hagyunk üzletet elmenni magunk mellett, amire le lehet csapni” gondolata hatja át, mint az apuka sorsának átformálása és bizniszszerű kihasználása. Korántsem volt sem a papa, sem a család az előző rendszer áldozata, ám miután tudjuk, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”, vagyis miután kizárólag ők az igazi magyarok, az üldözöttség sorstragédiájából előszeretettel csináltak bizniszt, hogy ezzel legitimálják velejéig hazug rendszerüket.

S ami a filoszemitának hazudott náci apuka történetének a lényege, kísértetiesen ugyanarról szól a Bayer-sztori, vagyis a zsidómentőnek titulált, ám valójában nyilas Bayer-nagypapa esete is. És ismétlem, jó hangosan, hogy a rendszerapologéták is meghallják: itt messze nem a nagypapáról és az édesapáról van szó, hanem arról a rendszerről, ahol a rendszer kegyeltjei magukat láttatják igaz magyaroknak, akiket a kommunisták üldöztek és halálra ítéltek, miközben a valóságban nyilas, náci vagy épp kommunista felmenőiket letagadva és őket kompenzálandó, felmenőikből héroszokat farigcsálnak, romlott rendszerüket ekképp törekedve legitimálni, abban a reményben, hogy a családi sorsüldözöttség saját politikai nyerészkedésüket is gazdag haszonnal kecsegteti.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.