Szerző: CSURGÓ DÉNES
2024.03.07.
Miért volt akkora a magyar infláció?
Az OECD alapvetően optimista a magyar gazdaság rövid távú kilátásaival kapcsolatban, még ha komoly kockázatokat is említ, amire oda kell figyelnie és amiket kezelnie kell a magyar kormánynak. A szervezet előrejelzése szerint a magyar GDP a tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után idén 2,4, jövőre pedig 2,8 százalékkal növekedhet, míg a 2023-ban 17,1 százalékos infláció idén 3,9 százalékra, 2025-ben pedig 3,4 százalékra csökkenhet.
A jelentés egyik első érdekes megállapítása arról szól, hogy miért is volt Magyarországon ilyen magas az infláció. A koronavírus utáni megnövekedett kereslet és széttöredezett értékláncok miatt világszerte elszabadultak az árak, amit csak tetézett az Európában az Ukrajna orosz inváziója előtt és alatt tapasztalt energiaválság.
Az OECD megállapítása szerint viszont Magyarországon az élelmiszerárak miatt volt jóval durvább az infláció, mint bárhol máshol az EU-ban. Az alábbi ábra bal oldalán a magyar infláció összetevői láthatók, a jobb oldalon pedig ugyanezek a részinflációkból látható Csehország, Szlovákia és Lengyelország súlyozatlan átlaga. Amint látható, az energia (lila) és szolgáltatások (kék) árai nagyjából hasonló arányban növekedtek Magyarországon, mint a többi visegrádi országban, az élelmiszer-infláció (narancssárga) viszont nálunk már 2022 elejétől sokkal jelentősebb volt...
Az OECD alapvetően optimista a magyar gazdaság rövid távú kilátásaival kapcsolatban, még ha komoly kockázatokat is említ, amire oda kell figyelnie és amiket kezelnie kell a magyar kormánynak. A szervezet előrejelzése szerint a magyar GDP a tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után idén 2,4, jövőre pedig 2,8 százalékkal növekedhet, míg a 2023-ban 17,1 százalékos infláció idén 3,9 százalékra, 2025-ben pedig 3,4 százalékra csökkenhet.
A jelentés egyik első érdekes megállapítása arról szól, hogy miért is volt Magyarországon ilyen magas az infláció. A koronavírus utáni megnövekedett kereslet és széttöredezett értékláncok miatt világszerte elszabadultak az árak, amit csak tetézett az Európában az Ukrajna orosz inváziója előtt és alatt tapasztalt energiaválság.
Az OECD megállapítása szerint viszont Magyarországon az élelmiszerárak miatt volt jóval durvább az infláció, mint bárhol máshol az EU-ban. Az alábbi ábra bal oldalán a magyar infláció összetevői láthatók, a jobb oldalon pedig ugyanezek a részinflációkból látható Csehország, Szlovákia és Lengyelország súlyozatlan átlaga. Amint látható, az energia (lila) és szolgáltatások (kék) árai nagyjából hasonló arányban növekedtek Magyarországon, mint a többi visegrádi országban, az élelmiszer-infláció (narancssárga) viszont nálunk már 2022 elejétől sokkal jelentősebb volt...
Az élelmiszerár-emelkedés uniós szinten is kiugró, 2019 és 2022 között a mezőgazdasági termékek ára az EU-ban 45 százalékkal, Magyarországon viszont 120 százalékkal emelkedtek.
Ennek több oka is lehet, részben magyarázhatja ezt az euróval szemben gyengülő forintárfolyam (25 százalékos gyengülés 2019 és 2022 között), de az is, hogy a feldolgozóiparban növekvő profitmarzs megemelte a műtrágyák, tápok és hasonló, termeléshez szükséges inputok árai. Arra viszont az OECD nem talált erős bizonyítékokat, hogy az élelmiszerek ára azért nőtt volna, mert a termelők vagy a kereskedők többet kerestek volna az emelésen. Ehhez képest a kormány leginkább a kereskedőkön szereti leverni az áremelkedést extra adók és szabályozások formájában...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.