2017. január 22., vasárnap

A JÓ SZOCIÁLPOLITIKA LEHETSÉGES IRÁNYAI A JÖVŐ DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁGÁN

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Váradi Balázs
2017.01.22.



Milyen irányban érdemes a jó szociálpolitikát alakítani a szegénység visszaszorítása érdekében a jövő demokratikus Magyarországán? A szerkesztőktől kapott nagyívű kérdésre itt csak vázlatos, részleteiben alátámasztatlan, a gondolkodást előrelendíteni hivatott, rövid választ kínálok; ha sikerül értelmes vitát generálnom vele, elértem a célom.
A szociálpolitika nagy rendszerei: az egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, munkanélküli ellátás, a munkáltatói és munkavállalói járulékok, a lakhatás biztosítása, a segélyezés, mint minden nagy szakpolitikai rendszer az adózástól az oktatásig, számos társadalmi-politikai célt szolgálhat és funkciót tölthet be.

Baloldali, liberális, konzervatív szociálpolitika

E blog baloldali olvasóihoz, gyanítom, az a szociáldemokrata célrendszer áll közel, mely úgy véli, ezeket a rendszereket azzal a céllal kell működtetni, hogy az állam mindenkinek megteremtse a biztonságos lét kereteit, azáltal, hogy minél több területen biztosítja, hogy senki ne legyen kiszolgáltatva a piacnak, a polgármesternek, az egyházi segélyszervezet elvárásainak.

Ne attól függjön, ellátják-e a kórházban, rettegnie kell-e a szegénységtől öregségére, éhen maradnak-e a gyerekei, ha elveszíti a munkáját, hogy hova született. Sőt attól se, józan döntéseket hozott-e korábban: helyes volt-e kimaradni a kudarcélményekkel teli poroszos iskolából, jól választott-e pályát, lakhelyet, partnert, életstílust.

Ha ezt a célt jól szolgálja a rendszer, az a biztonság megadásával beemelheti a demokratikus közösségbe azok százezreit is, akiket a kiszolgáltatottság most kint tart, és hangjuk formálhatja a demokratikus politika más területeit is.

Ezt a célt leginkább az univerzális, feltétel nélküli támogatásokkal lehet elérni, ahol senki sem méricskéli, jár-e az ellátás, a fedél, a támogatás, és ahol nem szégyen, hogy jár, hiszen mindenkinek jár. Jól hangzik a balos fülnek? Jól. Megvalósítható? Megfelelő körülmények között, a közelmúlt Skandináviája a tanú: meg. Mi kell hozzá? Elég sok minden, és vitatják, pontosan mi is: protestáns hagyomány? Homogén populáció? Magas egy főre jutó GDP? Jól működő államgépezet? Széleskörű politikai támogatás biztosan, hiszen, ha mindenkinek jár a támogatás, az biztosan nem két fillér - a rendszerhez azok adója is kell, akik nem (potenciálisan) kiszolgáltatott, államra szoruló segélyezettként tekintenek magukra.

Miután, remélem, az előző két bekezdéssel kicsaltam a baloldali Olvasó bizalmát, rögtön élek is vele: kérem, higgye el nekem, hogy jó szándékú, más világnézetű emberek más célokat is tulajdoníthatnak a szociálpolitikai mechanizmusoknak.

Van, akinek a megfelelő keretek között működő piaci verseny nem visszaszorítandó gyűlöletes társadalmi koordinációs mechanizmus, hanem egy bámulatra méltóan jól működő, előre vivő, értéket teremtő világ.

Ők az államra, mint az egyéni szabadságot beszűkítő, nehezen kontrollálható, messze nem mindig jó szándékú gépezetre tekintenek, és megborzonganak, amikor azt látják, hogy az egyre több adót beszedve az emberi élet egyre újabb területeire igyekszik rátelepedni.

Nem tagadva a körülmények hatásait, mégis úgy tartják, az egyéni sorsért elsősorban az egyén maga felel. Tekintsen előre, takarékoskodjon, gondoskodjon magáról. Tudják ugyanakkor, hogy ebből a verseny-alapú világból ki lehet esni, ezért támogatják, hogy az állam működtessen olyan esélyteremtő mechanizmusokat, amik a sors véletlenétől valamennyire függetlenítik az induláskor fennálló nyerési esélyeket és a kiesetteket visszatámogatják a rajtvonalhoz.

A liberálisok ezt, de csak ennyit hajlandóak támogatni: esély-egyenlősítő oktatást; automatikusan, mindenkinek járó egészségügyből állami nyugdíjból csak a minimumot; a munkaerőpiacra való visszatalálásért tett erőfeszítésekhez mint feltételhez kötött támogatást, ami nem csökkenti jobban az anyagi ösztönzést arra, hogy munkát találjon az illető minél hamarabb; az állástalálást célzó, átmeneti, munkaügyi segítséget, csak a szegényeknek járó jövedelem-teszthez kötött támogatásokat. Kis túlzással: az angolszász országok szociálpolitikája jár erre a rugóra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.