Szerző: bankmonitor.hu
2017.11.16.
A magánnyugdíjpénztárakban kicsivel több, mint 57 ezer tag van, számukra viszont folyamatosan ott lebeg a kérdés, hogy mit tegyenek: fizessék a tagi adományt és maradjanak, vagy lépjenek vissza az állami rendszerbe és vegyék fel a reálhozamukat? Mutatjuk a számokat.
Mivel jár a tagság fenntartása?
Mindenekelőtt el kell fogadni, hogy a jogszabályok szerint a tagi befizetésekből levonható költség (2,5%) a pénztártagok által jelenleg fizetett alacsony tagdíjak mellett nem elégséges a magánnyugdíjpénztárak működésének fenntárásához. Ezért is várják el a pénztárak, hogy működési célú adományt fizessenek be a tagok, aminek mértéke pénztártól függően 5000-12 000 forint között mozog évente.
A jegybank egyébként megköveteli azt is, hogy a tagok rendszeresen fizessék a tagdíjat (évente 2400-12 000 Ft-ot), hiszen ha havi szinten a tagok kevesebb mint 70%-a fizeti csak be a tagdíjat, akkor egy idő után végelszámolásra kerül a pénztár (ezért is várnak el mindössze minimális tagdíjat, hogy meglegyen a kellő nagyságú befizetés). A piacon megmaradó 4 pénztárnál (Budapest, Horizont, MKB, Szövetség) ez megvan, így a működés a tagi aktivitáshoz kötötten jelenleg biztosítva van.
A magánnyugdíjpénztári számla egyenlegét csak úgy lehet növelni, ha a tag saját befizetést teljesít, a járulékok ugyanis az államhoz folynak be teljes egészében. Korábban a járulékokból 8% jóváírásra került az egyéni számlákon, 2010 októbere óta a pénztárak már nem jogosultak erre. Ráadásul attól még, hogy valaki befizet a pénztárába, attól még nem lesz jogosult a 20%-os adó-visszatérítésre, mint amilyen az önkéntes nyugdíjpénztáraknál elérhető.
A pénztárak befektetései nagyon hasonlóak ahhoz, mint az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, azonban van egy fontos különbség. A rendszer évekkel ezelőtti átalakításakor szigorúbb feltételeket határoztak meg a magánnyugdíjpénztáraknál, ahol a befektetésre felszámítható költségek a vagyon 0,2%-ban maximalizáltak (az önkéntes pénztáraknál a felső korlát 0,8%, de a valós költségterhelés 0,5%-on van).
Ilyen formában a potenciálisan elérhető hozamból több maradhat a pénztártagok számláján. Egyelőre úgy tűnik, hogy a költségplafon is jótékonyan hatott a befektetésekre (2012 májusa és 2017 októbere között az átlagos éves hozam 10-11% volt a növekedési portfólióknál), a nagy kérdés, hogy ha a részvénypiacok nem fognak ilyen jól teljesíteni, és felértékelődik a befektetések aktív kiválasztása, akkor ilyen költségek mellett is képesek lesznek tartani a jó formát a pénztárak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.