2020. január 18., szombat

KENTAURBESZÉD - SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: A HATALMON MARADÁS KÍSÉRTÉSEI

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2020.01.18.


A kilencvenes évek elejétől vált hagyománnyá Oroszországban is, hogy az elnök üzenetet intéz az ország lakosságához. Ebben összefoglalja az állam és a társadalom előtt álló legfontosabb feladatokat.

Változó közhangulat
Az üzeneteket kezdetben megpróbálták az év első hónapjaira időzíteni, ám egy idő után azok egyre gyakrabban csúsztak át az év második felére. Sőt, akadt példa arra is, hogy elmaradt az elnöki üzenet, ilyen volt a 2017-es év. A következő évben azonban Putyin derekasan pótolta a „kihagyást” és hosszú haditechnikai prezentációt tartott. A beszéd első fele 41 percben foglalta össze mindazt, amit Putyin a gazdaságról, a szociálpolitikáról, az egészségügyről, az oktatásról, az ország demográfiai gondjairól, vagyis a „civil élet” problémáiról gondolt, hogy aztán 42 percben részletesen bemutassa az orosz hadsereg rövidesen hadrendbe álló új „csodafegyvereit”. Már akkor érthetetlennek tűntek a beszéd belső arányai, annál is inkább, mert Putyin és környezete is pontosan tudta, hogy 2017 őszétől elkezdett csökkenni – a hatalompárt mellett – az elnök népszerűsége is. Ez a tendencia később is folytatódott, sőt, kiegészült azzal az új jelenséggel, hogy az orosz társadalom egyre nagyobb részét kezdte el nyugtalanítani az ország elszigetelődése, és mindaz, amit az Oroszország elleni szankciók eredményeztek. 

Tavaly már a Kremlben is érzékelhették, hogy az elnöki üzenet nem hagyhatja figyelmen kívül a közhangulat változásait, a népszerűségcsökkenést. A 2019-es üzenet ezért már nem riogatott senkit „csodafegyverekkel”, helyette a korábbiaknál sokkal nagyobb figyelmet szentelt a szociális problémáknak. Putyin már a tavalyi beszédében is számos életszínvonal-javító intézkedést jelentett be, de ezek nem hoztak áttörést. Nem is hozhattak, mert – ahogy azt orosz közgazdászok kiszámították –, azok együttes éves költsége mindössze 1,5 milliárd dollár volt. Ez ugyan látszólag nagy összeg, de jóval kisebb, mint az a pluszbevétel, amihez a központi költségvetés a 2019 januárjában megemelt áfából évente jut. A 18-ról 20 százalékra emelt áfa ugyanis csaknem 9 milliárd dollár pótlólagos bevételhez juttatja a büdzsét. Vagyis a 2019 februárjában bejelentett szociálpolitikai csomag épp hatoda volt az áfa-emelés nyomán remélt plusz bevételnek. 

A korábbiakkal szemben az idei elnöki üzenet egyértelművé tette, hogy már Putyin környezetében is érzékelik, olyan programokra van szükség, amelyek átfogó és komoly változást hoznak a társadalom jelentős részének életminőségében. Azt, hogy erre milyen nagy szükség van, meggyőzően bizonyította a vezető moszkvai üzleti lap, az RBK elnöki üzenethez időzített cikke, amelyben a szerzők áttekintették, hogy mi valósult meg abból a hosszútávú gazdasági és szociális programból, amit még 2008 őszén fogadott el a szövetségi kormány, élén Putyinnal. A koncepció egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy az orosz gazdaság minél hamarabb álljon tartós növekedési pályára, ami átlagosan évi 6,5 százalékos növekedést feltételezett. Ehhez képest a GDP éves átlagos növekedése – az orosz gazdaság globális válságot követő gyors „regenerálódása” ellenére – 2014-18 között már csak mindössze 0,5 százalékos volt. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium korábban közölt prognózisa szerint ebben a tekintetben sem 2019-ben, sem idén nem lesz jelentős változás, a növekedés egyik évben sem lesz nagyobb 1,3-1,7 százaléknál. Azóta kiderült, hogy még ez a szerény várakozás sem teljesült. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a tavalyi növekedés mindössze 1 százalék körüli volt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése