2020. január 19., vasárnap

SZABAD SZEMMEL - MAGYARORSZÁG MEGINT A HÍREK ÉLÉN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.19.


Euronews 

Magyarország már megint a hírek élére került, mert mind erősebb a gyanú, hogy a politikai elit tagjai és a hozzájuk kapcsolódó oligarchák a széles körben kiépült urambátyám-rendszer, illetve a földek felvásárlása révén megfejik az unió agrártámogatási rendszerét. Azzal vádolják őket, hogy visszaélnek hatalmukkal és az EU pénzéből a saját zsebeiket tömik tele. Horn Gabi, az Átlátszó munkatársa a rendszert a hatvanpusztai majorságon mutatja be, amely sok más mellett szintén az Orbán-família tulajdona. A kérdés, ami itt felmerül, hogy miből fedezik az ottani, nagy fejlesztéseket és miért pont a kormánytagok barátai és rokonai kerülnek helyzetbe? De ugyanezt tudakolják sokan Mészáros Lőrinc vagyonosodása kapcsán is. Egyesek szerint ő Orbán strómanja és valójában a politikus hatalmas vagyonának egy részét igazgatja. Állítólag igen sokrétű üzleti kapcsolat köti össze a két embert, beleértve a földtulajdont is. A már említett újságíró azt mondja, könnyű kijátszani a termőterületek megszerzését korlátozó törvényt, mert te is veszel földet, meg a családtagjaid is, és akkor már feljebb is nyomtad a hivatalos plafont. Sok oligarcha mesés vagyonhoz jutott a közbeszerzések útján, mivel jó viszony fűzi a Fideszhez, vagy magához a miniszterelnökhöz – teszi hozzá. Orbán Viktor nem győzi támadni az EU-t, de boldogan elveszi a kiadós agrárszubvenciókat. Raskó György volt mezőgazdasági miniszter arra a következtetésre jutott, hogy a gazdák nettó jövedelmének 80 %-a uniós forrásokból származik. Továbbá, hogy a kormányfő barátai előnyt élveztek, amikor a földek bérletéről határoztak az illetékes bizottságok. Ténynek nevezi, hogy Magyarországon érvényesül a protekcionizmus, így Orbán barátai simán hozzájutnak EU-s alapokhoz. A hatalom ezzel szemben teljesen törvényesnek tartja a földek újraelosztását, mert fel kell építeni az ágazatot, hogy az versenyképes legyen a Nyugattal. Ám ebbe több termelő is belenyomorodik az ország keleti felén. Ők hoppon maradnak, míg álgazdák vásárolják fel a földeket, noha egyáltalán nem értenek a szakmához. Az új tulajdonosok azután sokszor kiszorítják legelőikről a helyi tenyésztőket, nem érdekli őket, hogy mi lesz azoknak az állataival.

FAZ 

Az európaiak 25 %-a táplál ellenséges érzelmeket a zsidókkal szemben, Magyarországon viszont 42 %, amint azt egy nemrégen készült felmérés tanúsítja. A szélsőjobbos Orbán-kormány tudatosan uszít, a romák, a melegek, a kisebbségek ellen. A konzervatív lap mindezt annak kapcsán idézi fel, hogy bemutatja a Budapest zsidó negyedében működő emlékboltot, a Judapestet, amely tavaly augusztus óta kóser, illetve zsidó régiségüzletek között működik, egy lepukkant Wesselényi utcai ház földszintjén. Nevét onnan kapta, hogy a nemzeti szocialisták egykor így gúnyolták a magyar fővárost. Vezetője, Schon Edina azt mondja, a zsidóság idáig nem került a miniszterelnök célkeresztjébe, de azért ő fél, hogy a politika az ő közösségüket is utoléri. Budapesten a háború előtt nagyjából 800 ezer zsidó élt, most úgy 100 ezer. Schon Edina nagymamája is aközött a sok százezer áldozat között volt, akit a háború végén Auschwitzba hurcoltak. A szörnyűségekre szeretne emlékeztetni a bolttal, mert attól tart, hogy sokan már elfelejtették azokat. A nagy zsinagógánál viszont ott a Shoában elpusztult emberek emlékhelye, így ott nem lehet hátat fordítani az európai történelemnek. Egyébként Schon Edina csak nevet arra a kérdésre, vajon megfelelő válasz-e az országban uralkodó reakciós hangulatra egy ilyen, tematikus üzlet.

„A Putyin, a halhatatlan” címmel közölt vezércikk arra figyelmeztet: a Nyugat számára az a fontos tanulság adódik az orosz elnök által beharangozott alkotmányos változásokból, hogy 2024-ig nem módosul az orosz politika, de utána is csak igen csekély mértékben. Függetlenül attól, hogy mik az államfő szándékai, hiszen megvan hozzá a hatalma és népszerűsége, hogy különösebb ellenállás nélkül keresztül nyomjon egy népszavazást. Sőt, még ideje is van, hogy kiforralja a következő lépést. Merthogy az autokraták ritkán mondanak le, és általában nem is tűnnek el szép lassan a színről. Az orosz vezető nem szeret babrálni a meglévő renden, így amikor az ország helyzetéről szóló beszédben megpendítette a nagyszabású reformot, a szakértők azt feltételezték, hogy hozzálát a machinációkhoz, mert négy év múlva kész helyzetet akar, mármint hogy kiterjessze uralmát, noha 2024-ben elvileg lejár a mandátuma. A felmerült opciók közül az a legvalószínűbb, hogy Putyin továbbra is kézben tartja a gyeplőt az Államtanácson keresztül, de immár a színfalak mögül. Ily módon a kormányfőt okolhatja bármiféle hiányosságért, illetve a Parlamentet, amiért az egy ilyen embert nevezett ki. Egyben kevesebbet kell dolgoznia és jobban élvezheti a megszerzett milliárdjait...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése