2021. december 9., csütörtök

PATYOMKIN-BIODÓM: LE KELL BONTANI, HA CSAK LÉGVÁR

G7.HU
Szerző: DEME ZOLTÁN
2021.12.08.


"...mert ha már építünk valamit, mondhassuk, hogy miénk Európában a legnagyobb…"


válaszolta 2013-ban Persányi Miklós arra a kérdésre, hogy „milyen szempontok mentén alakult ki” a fővárosi állatkert mellé megálmodott biodóm terve.

Szigorúan csak a méretet tekintve Persányi álma valóra vált: a felépült négypúpú kupola által elfoglalt terület 17 ezer négyzetméter, míg a korábbi bajnok lipcsei Gondwanalandé csak 16,5 ezer. Kis szépséghiba, hogy a miénk – szemben a lipcseivel – csak afféle Patyomkin-biodóm (lipcsei barátainknak: das patomkinsche Biodom).

Ha Persányi Miklós Tarlós Istvánnal felsétál a Gellért-hegyre, és onnan böngészik a pesti látképet, akkor láthatják ugyan, hogy tiszta időben milyen szépen csillog az acél tartószerkezetre feszülő etilén-tetrafluoretilén kopolimer fóliamembrán, de biztosan összeszorul a szívük, ha eszükbe jut közben, hogy a hatalmas fóliasátor alatt nem hemzsegnek cápák, még kevésbé turisták.

Ennek gondja azonban már nem az ő vállukat nyomja.

Persányiban és Tarlósban nemcsak az a közös, hogy mindketten Karácsony Gergelytől kapták a díszpolgári címüket, hanem az is, hogy ők ketten együtt voltak a budapesti biodóm megálmodói. Persányi az állatkert akkori igazgatójaként teljhatalmú irányítója, Tarlós akkori főpolgármesterként szponzora volt ennek a világraszóló projektnek.

A Tarlós-korszak végére elköltötték az eredetileg a biodómra tervezett kivitelezési költség háromszorosát, majd megállapították, hogy a befejezéséhez legalább az ötszörösét kellene rákölteni.

Karácsony Gergely feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen a kivitelezés elszállt költségei miatt (miközben mindkét tettes közismert). A rendőrség – friss sajtóhír szerint – rövid nyomozást követően lezárta az ügyet azzal, ami nyomozás nélkül is nyilvánvaló: az nem bűncselekmény, hogy valami többe kerül, mint ahogy eredetileg tervezték...

ITT OLVASHATÓ

Aztán a főpolgármester az Enviroduna nevű fővárosi céggel jelentést készíttetett arról, hogy hány csillagot kellene még lehozni az égről ahhoz, hogy a létesítmény befejeződhessen. A jelentésben foglaltaktól – még legalább 20 milliárd kellene csak a befejezéshez – megrémülve elszaladt a kormányhoz, hogy az vegye át tőle ezt a csődtömeget. Annyira fontos neki, hogy a forró krumplit Orbán Viktornak passzolhassa, hogy még a biodóm 1,7 hektáros, felbecsülhetetlen értékű telkét is ingyen odadobná a szabad elvonulásért cserébe.

Logikus, hiszen neki az nem számít, mivel az a telek a fővárosé, illetve az adófizetőké, könnyen beáldozza. Neki az a 20 milliárd forint sem számítana, amit az eddig ráköltött 40 milliárdon felül még ki kellene fizetni adófizetői pénzből, hogy elkészülhessen a biodóm. Az közpénz, neki ingyen van, csak valaki adja neki oda.

Ha nem közpénzről, hanem a sajátjáról lenne szó, akkor talán eszébe jutna az első és legfontosabb kérdést is feltenni:

van-e egyáltalán értelme befejezni és működtetni ezt a kócerájt?

Ez azonban egy olyan kérdés, aminek megválaszolására sem a rendőrséget, sem az Envirodunát nem veti be a főpolgármester, ugyanis ezt ő már eleve eldöntötte. Így nyilatkozott erről: „Egy dolog biztosan nem történhet meg, az, hogy nem fejezik be a projektet, hiszen már rengeteg közpénz van benne”.


Ez pedig nem más, mint a Concorde-effektus: amikor csak azért ragaszkodik egy döntéshozó egy vállalkozáshoz, mert már pénzt, időt, energiát ölt bele. Nevezik még az elsüllyedt költségek tévedésének (sunk-cost fallacy) is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.