2022. január 26., szerda

AZ OROSZ BÉKEAJÁNLAT: VISSZA 1997-BE, MAGYARORSZÁG NATO-TAGSÁGA IS SZŰNJÖN MEG

TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2022.01.26.


A Kreml egy NATO-mentes régiót hozna létre Kelet- és Közép-Európában, az egykori szovjet blokk mára NATO-taggá vált országaiból. Az érintettek a szuverenitásuk durva megsértését hányják Moszkva szemére. A Brüsszellel szembeni szuverenitását körömszakadtáig védelmező magyar kormány hallgat, Orbán Viktor jövő héten Moszkvába utazik.

Az ukrajnai konfliktus feloldására tett ajánlatában Moszkva lényegében kiherélné a közép- és kelet-európai NATO-tagok védelmi garanciáit. Ahogy a magyar példa is mutatja, a Kreml követelése lényegében az érintett országok NATO-tagságának megszűnését jelentené. A szervezet és tagállamai csípőből utasították vissza az ajánlatot, de ha erre Moszkva is számított, akkor mi értelme volt? A szuverenitását az EU-val szemben olyan harcosan védelmező magyar kormány most nem szólalt meg az ügyben, Orbán Viktor a jövő héten Moszkvában találkozik Putyinnal.


Miközben az orosz csapatösszevonások, az aggasztóan konkrét előrejelzések és a szintén baljós diplomáciai lépések alapján úgy tűnik, hogy bármikor megindulhatnak az orosz páncélosok Ukrajna ellen, még mindig nem világos, hogy vajon Oroszország valóban meg akarja-e támadni délnyugati szomszédját, és az sem, hogy egy ilyen invázióval mit is akar elérni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt heti, a Washington Postban megjelent interjújában úgy tippelte, hogy Putyin „reálisan” újabb, oroszok által (is) lakott területeket, például az egymilliós Harkovot és térségét próbálhatja elfoglalni, netán a Krím-félszigetet vízzel ellátó csatornát akarja biztosítani.

A Foreign Policy által megkérdezett katonai szakértők szerint azonban az orosz haditervek fókuszában nem a területszerzés, inkább az ukrán haderők védelmi képességeinek és a NATO presztízsének megtépázása állhat. Klasszikus invázió helyett ezért inkább pusztító légi- és rakétacsapásokra, és azt követő határmenti tisztogató műveletekre lehet számítani.

A háborús fenyegetésre aztán Nagy-Britannia, az orosz kisebbségre hivatkozással végrehajtott agressziótól szintén tartó balti államok és az USA is elkezdte önteni – oké, csorgatni – a hadianyagot az országba, a Pentagon pedig 8500 amerikai katonával támogatná a NATO 40 ezer fős Gyorsreagálású Hadtestét. Szóval akár blöff, akár nem az állandóan lebegtetett orosz agresszió, elképzelhető, hogy beindul, vagy már be is indult egy öngerjesztő folyamat, ami végül valóban háborúba torkollik.

De mit is akarnak az oroszok? Ahogy azt a január eleji amerikai-orosz-csúcstalálkozó előtt részletesen is elemeztük, a válasz igen sokrétű. Egyfelől ugyanis a Kreml a diplomáciában sokszor játszik a zavarkeltésre, elbizonytalanításra, a szövetségi rendszerek megbontására. Ráadásul Putyinnak a pusztító koronavírus-járvány (a 144 milliós országban lassan eléri az egymilliót az áldozatok valós száma) és az egyre nyíltabb önkényuralom negatív visszhangjainak elnyomására is tökéletes eszköz az állandó kardcsörtetés.

Azonban a képlékeny tényezők sorából kiemelkedik egy régóta hangoztatott sérelem: a NATO keleti terjeszkedése...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.