2022. június 13., hétfő

A NŐVÉRHIÁNY MÁR NAPI SZINTEN VESZÉLYEZTETI A BETEGELLÁTÁST

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.06.13.


Bár a szektorban az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt szinte végig felmondási tilalom volt érvényben, a magyar egészségügy egyik legszűkebb keresztmetszete a nővérhiány. A budapesti kórházak többségében az ápolóhiány miatt nem tudják kihasználni a műtőkapacitásokat, emiatt pedig tovább hosszabbodnak a már így is nagyon megnyúlt várólisták. Azzal, hogy június elsejével feloldották a felmondási moratóriumot, az ágazati szereplők további elvándorlásra számítanak. Egy érdekképviseleti felmérés szerint az állami egészségügyben dolgozó ápolók közel negyven százaléka felmondást tervez: 9 százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, nem egész öt százalék külföldön vállalna munkát, negyedük pedig teljesen elhagyná az egészségügyet.

A súlyos munkaerőhiány miatt az is bizonytalannak tűnt az egészségügyben dolgozók számára, hogy valóban feloldják-e a 2020 novemberében, a második hullám kritikussá válása után bevezetett felmondási tilalmat az ágazatban. A kormány végül nem visszakozott, így júniustól újra meg lehet szüntetni a munkaviszonyt. Ahhoz, hogy kiderüljön, ezt hányan teszik meg, még várni kell egy-két hónapot: vélhetően nem mindenki időzítette a felmondását az első munkanapjára, és a felmondási idő miatt sem fognak kiderülni azonnal az adatok.

Az egészségügyi szakdolgozók (ez egy szélesebb kategória, amibe az ápolókon, szakápolókon kívül a gyógytornászok, mentősök, szülésznők is beletartoznak többek között) körében azonban lényegében minden újabb távozás érdemi veszteséget jelent, hiszen már idáig is jelentős volt a létszámhiány. Erről az utolsó ismert átfogóbb adat még a pandémia előtt keletkezett: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2019-es felmérése szerint a legtöbb intézményben 6 és 15 százalék között mozgott a munkaerőhiány, de több helyen a 20 százalékot is meghaladta.

A moratórium ellenére azóta feltehetően csak romlott a helyzet. A járványban a veszélyeztetett korúnak minősülő 65 év felettieket elküldték, majd a jogállási törvény elfogadása és az egészségügyben bevezetett kötelező védőoltás miatt is volt újabb lemorzsolódás, miközben a pályakezdők közül nem sokakat vonz az alulfizetett, túlórákkal teli, kizsigereltnek számító közeg. A kamara nyilvántartása szerint 53 ezer körül van az aktív ápolók száma, és a körükben az eleve tömeges szakmai kiégés a járványhelyzetben teljesen általánossá vált, már az a kivétel, ha valaki nem erről számol be. A MESZK Portfolio által idézett felmérése szerint 2021-ben a szférában dolgozóknak már a 70 százaléka érezte magát kiégettnek, míg 46 százalék súlyos, krízisszintű kiégettségről számolt be.

Ez mind benne lehet abban, hogy a KSH egészségügyet is magában foglaló foglalkoztatási kategóriájában a járványidőszakban (2020 és 2022 első negyedéve között) 26 ezerrel csökkent a munkavállalók száma...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.