MESE HABBAL – OROSZ ANNEXIÓS ÁLNÉPSZAVAZÁSOK UKRAJNÁBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2022.09.30.

Szeptember 23. és 27. között Ukrajna megszállt területein, illetve az Oroszországi Föderációban „népszavazásra” került sor az ún. Donyecki Népköztársaság (DNK; Donyeck megye), az ún. Luhanszki Népköztársaság (LNK; Luhanszk megye), illetve Zaporizzsja és Herszon megyék Oroszországhoz csatolásáról. Az orosz hatóságok által szeptember 28-án közzétett „eredmények” szerint a szavazásra jogosultak elsöprő többsége vett részt a szavazáson, s válaszolt igennel az annexiót firtató kérdésre. Ugyanezen a napon az el nem ismert államok bábkormányainak vezetői Moszkvába utaztak azzal a céllal, hogy véglegesítsék ezen államok Oroszországhoz történő csatolásáról szóló „megállapodásokat”. „Népszavazási” elemzés az OSW munkatársaitól. Fordította: Zeöld Zsombor.

[Ford. megjegyzés: az OSW az anyagot 2022. szeptember 28-án publikálta, még azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin hivatalosan is elismerte volna az álnépszavazások eredményét. Az elemzés megállapításai azonban hosszabb távra szólnak.]

A szavazás Ukrajnában

Az álnépszavazásokat az ukrán erők katonai és diverzánstevékenységének kitett területeken az oroszok nem tudták biztosítani a helyi választókörök akadálytalan működését. Az álnépszavazások szavazókörös lebonyolítását a nagyobb városokban (Herszon, Bergyanszk vagy Mariupol) tudták megoldani – habár még itt is a mozgóurnákat részesítették előnyben. Sokszor ugyanazok az emberek több szavazatot is leadtak – ők a jelen nem lévők nevében is kénytelenek voltak szavazni. 

A „népszavazás” meséjét az a tény is igazolja, hogy a szervezők nem állítottak össze választói névjegyzéket vagy adatsort arról, hány lakos tartózkodik az ideiglenes megszállt területen. A megszálló hatóságok már a többnapos szavazás második napján kijelentették, hogy a „népszavazások” érvényesek – mivel azokon állítólag a „szavazásra jogosultak” több mint ötven százaléka vett részt, s biztosítottak arról is, hogy a szavazók többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett van, s hogy az eredmény már eldőlt. Számos ukrán diverzánstámadást (robbanóanyaggal elkövetett robbantásokat a megszálló által elfoglalt objektumok környékén) jegyeztek fel.

Szavazás Oroszországban

A „népszavazások” meghamisítását egyszerűbbé tette, hogy Oroszországban és a megszállt Krímben több mint 600 szavazóhelyiséget nyitottak – ezekben a megszállt területek ideiglenesen „kitelepített” (valójában deportált) lakosai tudták leadni szavazataikat. A szavazásra a szavazóhelyiségekben és azokon kívül is sor került – utóbbira a szavazóbizottságok „kihelyezett ülései” keretében (ezekre formálisan a folyamat megkönnyítése miatt került sor). A korábban meghirdetett internetes távszavazásról viszont lemondtak. A hivatalos, ellenőrizhetetlen adatok szerint az Oroszországban megszervezett szavazókörökben az annexióra állítólag igennel szavazott:

• Herszon megye esetében 32 135 fő (96,75 százalék);
• Zaporizzsja megye esetében 38 762 fő (97,81 százalék);
• Donyeck megye esetében 441 485 fő (98,69 százalék);
• Luhanszk megyében pedig 394 250 (97,93 százalék).

Az orosz propaganda részletesen és kiterjedten tudósított az álnépszavazásokról, amely az egyik vezető téma volt a televízióban. Az eseményt úgy mutatták be, mint egy „történelmi igazságtétel” utolsó lépését, illetve a „kijevi náci rezsim” elnyomását megtapasztaló lakosság „hazatérését”. A tudósítás következetesen nem vonta kétségbe a (magától értetődőnek és kiszámíthatónak minősített) eredményeket – ezek, a bejelentések szerint, a gyors hozzácsatolást eredményezik Oroszországhoz...

ITT OLVASHATÓ