2025. január 20., hétfő

AMERIKA LELKÉÉRT KÜZDÖTT: JOE BIDEN EREDMÉNYEI ÉS KESERŰ ÖRÖKSÉGE

TELEX
Szerző: FERENCI ÁRMIN
2025.01.20.


„Ez egy csata Amerika lelkéért” – ezekkel a szavakkal indította el Joe Biden az elnökjelölti kampányát 2019-ben. A csatát megnyerte 2020-ban, amikor legyőzte Donald Trump republikánus elnököt, és 78 évesen az addigi valaha volt legidősebb amerikai elnökként beköltözött a Fehér Házba. A demokraták 2024-es veresége és Trump visszatérése viszont zárójelbe teheti az eredményeit, és felmerül a kérdés, vajon nem vesztette-e el Biden az Amerika lelkéért vívott háborút.

Miközben a régi-új elnök demokráciaszkeptikus iparmágnásokkal, hivatásos összeesküvés-elmélet hívőkkel körülvéve veszi újra birtokba hétfőn az elnöki rezidenciát, és rendeletek egész sorával készül már az első napokban, Biden több esetben erősen megkérdőjelezhető elnöki kegyelmeket osztogatva hagyja ott az Egyesült Államok vezetését. Annak ellenére, hogy saját bevallása szerint Trumpot és mozgalmát egzisztenciális veszélynek tekinti az ország demokráciájára nézve, a leköszönő elnök egy késői beszédet leszámítva nem vitte túlzásba az amerikai nép felkészítését az esetleges nehézségekre.

A politikus Barack Obama korábbi demokrata elnök népszerű alelnökeként nyerte el az elnöki széket, aki az első Trump-ciklus káosza és a koronavírus-járvány bizonytalansága közepette stabilitást és a normákhoz való visszatérést ígért az amerikai népnek. Elnökségének első felében számtalan sikerként elkönyvelhető eredménye volt: a demokrata irányítású törvényhozással karöltve olyan fontos belföldi reformok fűződnek a nevéhez, mint

- a járványból való kilábalást elősegítő American Rescue Plan;

- a sok évtized óta nem látott infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazó Bipartisan Infrastructure Act;

- a jóléti államot és a szociális hálót jelentősen kiterjesztő Inflation Reduction Act;

- és a Kínával való geopolitikai versengés ipari hátországát megteremteni kívánó CHIPS Act.

Külpolitikai téren pedig Biden először a nyilvánosság elé tárta Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanását előkészítő manővereit, majd az invázió első hónapjaiban összekovácsolta az agresszorral szemben fellépő nyugati egységet. Finnország, majd később Svédország NATO-csatlakozásával a Nyugat katonai szövetségi rendszere tovább erősödött. A 2022-es félidős választásokat súlyosabb veszteségek nélkül átvészelve pedig úgy tűnt, Biden sikerrel veszi a kihívásokat, és az idős államférfi szerepében át tudja adni a stafétabotot egy fiatalabb demokratának.

Biden azonban némi meglepetésre nem lépett hátra, hanem elindult egy második mandátumért. Korábban belső köréből olyan információk szivárogtak a sajtó felé, miszerint a politikus csak egy ciklusra tervez, és maga Biden is többször tett könnyen félreérthető utalásokat, például amikor arról beszélt, saját magát egy generációkat összekötő hídként látja.

Azonban az évtizedes rekordokat döntögető infláció aláásta az emberek bizalmát az elnökben, akit idős kora sem segített abban, hogy eladja vízióját az amerikai népnek. Biden népszerűsége 40 százalék alá zuhant, ilyen mélységekből pedig a modern amerikai történelem során senkinek nem sikerült újraválasztatni magát. Biden hiába kampányolt a reálbérek emelkedésével és a rekordalacsony munkanélküliséggel, és tért vissza az infláció is a 3 százalék körüli szintre, az amerikai választók rendre negatívan értékelték az elnök Bidenomicsnak keresztelt gazdasági intézkedéseit. Szintén komoly támadási felületté vált a bevándorlás kérdése, ahol Biden túl későn ismerte fel, mennyire veszélyes számára a déli határon uralkodó helyzet.

A belföldi nehézségek mellett Bident a világpolitikai helyzet is egyre csak tornyosuló kihívások elé állította. Még ciklusa elején ugyan nagy nehezen lezárta az afganisztáni háborút, – amelyet egyébként annak idején mindkét elődje megígért, mégsem tette meg –, de aztán ráégett a kaotikus jelenetekbe torkolló kivonulás. A frontvonalak befagyásával pedig alábbhagyott az ukránokat támogató lelkesedés is. A legnagyobb csapásnak azonban a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása bizonyult, amely után Biden szorosan Izrael mellé állt, de a gázai háborúban csak elnöksége utolsó teljes napján lépett életbe az általa régóta szorgalmazott tűzszünet, és ehhez Trump is kellett.

Bár a demokraták előválasztását annak rendje és módja szerint megnyerte, de a felmérések szerint még saját pártjának szavazói sem voltak meggyőződve arról, hogy a következő négy évben is a 82 éves Bidennek kéne vezetnie az országot. A döcögős kampány végül 2024 júniusában siklott ki teljesen, amikor a Trumppal szembeni első elnökjelölti vitán képtelen volt gördülékenyen kifejezni a gondolatait. A vita után elfogyott körülötte a levegő, és a pártelit nyomására visszalépett a demokraták elnökjelöltségétől.

A visszalépése után Kamala Harris alelnök lett a demokraták elnökjelöltje, aki azonban a biztatónak tűnő indulása ellenére simán kikapott Trumptól. Biden örökségének mindenképpen része lesz ez az újabb elnökjelölti próbálkozása: sokan úgy vélik, túlságosan későn lépett vissza, és el sem szabadott volna indulnia a második ciklusáért, míg ő maga egy január 8-i interjúban azt mondta, szerinte legyőzhette volna Trumpot, ha a ringben marad. Igaz, azt hozzátette, abban nem biztos, hogy képes lett volna kitölteni a teljes ciklust.

Trump arra készül, hogy számos intézkedését hamar kiradírozza, így viszont elképzelhető, hogy Biden hivatalban eltöltött ideje nem lesz más, mint zárójeles megjegyzés a világot alapjaiban megváltoztató Trump-ciklusok között. Ha a saját kritériumát vesszük figyelembe, akkor Biden személyes küldetése, hogy Trump megválasztását egy véletlennek, a történelem lábjegyzetének tüntesse fel, kudarcba fulladt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.