Szerző: DANÓ ANNA
2025.01.27.
A Népszava is dokumentálta a ma élő generációk egyik legnagyobb járványügyi vészhelyzetének történéseit, s a teljesség igénye nélkül segítünk felidézni őket.
Mint emlékezetes: a járványkezelésben is a központi irányításra épített az Orbán-kormány, súlyukat vesztették az egészségügy vezetői, a járványintézkedések rendeleti kormányzással, egy új intézményben, az operatív törzsnél születtek, az országos tisztifőorvos csak díszletként kapott szerepet a védekezésben, az egészségügyért felelős államtitkár pedig eltűnt a nyilvánosság elől. Rengeteg volt a rögtönzés, folyamatos volt a titkolódzás, s a legritkább esetben beszélt arról őszintén a kabinet, hogy mit miért csinál.
Miközben 2019 végén 2020 elején már voltak a hírek az új kínai légúti járványról, január 24-én Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi és Tisztiorvosi Központ munkatársa arról beszélt a Hír TV Magyarország Élőben című műsorában: rendkívül kicsi az esélye, hogy Magyarországon is megjelenik a koronavírus. Hozzátette: a vírus kimutatásán kívül „különleges intézkedéseket nem tartanak szükségesnek.” Még ezen a napon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy Franciaországban azonosították az első európai esetet, majd egy héttel később a WHO közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett.
Magyarországon 2020 márciusban regisztrálták az első beteget, a Semmelweis Egyetem külföldi hallgatói közül két diákot a Szent László Kórházban zártak karanténba. Szigorú járványügyi intézkedéseket léptetettek életbe, így az első hullám nem is nagyon fektette két vállra Magyarországot. Egyetlen nagy botrányaként emlékezetes a Pesti úti idősek otthonában kirobbant járvány, ahol összesen 313 gondozottnál és 26 dolgozónál igazolták a koronavírus fertőzést. A megbetegedettek közül 55 ember halt meg. Ekkor még nem létezett a bentlakásos intézményekre járványmegelőző szakmai útmutató, ilyen eljárásrend csak június közepére, az első járványhullám végére készített az NNK. Addigra összesen 4102 teszttel igazol beteget azonosítottak, közülük 573-an haltak meg. Egy tanulmány szerint Magyarországon az első hullámban a regisztrált esetek egyharmada egészségügyi ellátással összefüggő volt vagy kórházi járványokhoz kapcsolódott.
Közben 2020 májusában 24 ezer beteget küldtek haza a kórházakból az egészségügyért is felelős miniszter, Kásler Miklós utasításra, hogy helyett csináljanak a leendő Covid-betegeknek.
A kormányzati járványkezelés kommunikációs hibái egyre láthatóbakká váltak: a WHO kifejezetten ajánlotta, hogy mindenki viseljen maszkot közösségben, mert a maszk akadályt jelenthet a fertőzőképes cseppeknek. Kollár Lajos professzor, miniszteri tanácsadó ezzel egyidejűleg arról beszélt a Pécsi Aktuál című lapnak, hogy szerinte nyárra indokolatlanná válik a maszkviselés, mert júliusra lecseng a járvány, naponta csupán néhány megbetegedésre lehet számítani. Sőt, szerinte a koronavírus-fertőzöttek nagyjából nyolcvan százalékának fel sem tűnt, hogy jelen volt a szervezetükben a kórokozó, vagy csak enyhe tünetek mutatkoztak rajtuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.