AZ AMERIKAI RUGDOSÁS HATÁSÁRA DIGITÁLIS FŐNIXMADÁRKÉNT TÁMADHAT FEL EURÓPA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2025.03.04.

Nem sokkal azután, hogy JD Vance párizsi és müncheni beszédében „hadat üzent” a digitális térben Európának, Donald Trump memorandumban is megfenyegette az öreg kontinenst, hogy szálljon le az amerikai techcégekről. A nyers ultimátum egy olyan területen tette minden korábbinál égetőbbé az Atlanti-óceán két oldala közötti egyensúlytalanságot, ami talán csak a katonai képességek terén fennálló különbséghez mérhető: Európa 80 százalékban importra szorul a digitális technológiákból, nagyrészt Amerikából. Van azonban egy terület, ahol éppen ezekben a hetekben tört meg az elmúlt két évben látszódó nyomasztó amerikai fölény. Ez pedig talán a legforróbb: a mesterséges intelligencia (MI).

Miután Donald Trump és alelnöke, JD Vance elmúlt hetekben tett nyilatkozataival egyértelművé vált, hogy a második világháború óta fennálló transzatlanti szövetségi súlyos válságba került, számos poszt jelent meg a közösségi médiában, amely az amerikai termékek és szolgáltatások helyett európai alternatívák vásárlására buzdította az európaiakat. Az egyik ilyen, gazdasági patriotizmust hirdető kezdeményezés egy szórólapon is összefoglalta, hogy milyen „hazai” produktumokkal lehet kiváltani a tengerentúli világmárkákat. Ám míg az autógyártástól a ruhaiparig számos iparágban találunk világszinten is sikeres európai cégeket, a digitális szolgáltatások terén ijesztően kevés életképes alternatívát tudtak ajánlani.- A német fejlesztésű, decentralizált Mastodon az IT-közösségben és más szubkultúrákban népszerű mikroblogplatform, de a széles tömegek számára nem alternatívája a X-nek vagy a Facebooknak.

- Van már európai mesterséges intelligencia (AI) chatbot, a francia Mistral által fejlesztett Le Chat („A Macska”), de a ChatGPT-vel ellentétben a legtöbb európai talán nem is hallott róla.

- A Proton Mail maximális biztonságot és adatvédelmet garantáló svájci emailszolgáltató, de a Gmailhez képest törpe. Ugyanez elmondható például a Nextcloud nevű német felhőtárolási szolgáltatóról a OneDrive-hoz, a Google Drive-hoz vagy a Dropboxhoz viszonyítva.

- A brit fejlesztésű Element egy decentralizált üzenetküldő alkalmazás, amelyet sok, a kiberbiztonságra érzékeny szervezet használ, de a WhatsApp vagy a Messenger népszerűségéhez nem ér fel.

- A norvég Vivaldi és a svéd Mullvad adatvédelmet szem előtt tartó böngészők, amelyek kedveltek a technológiailag tudatos felhasználók körében, de a Google Chrome dominanciáját nem veszélyeztetik.

- A Peertube egy francia fejlesztésű, decentralizált videómegosztó platform, amely a közösségi finanszírozás hívei között népszerű, de a YouTube árnyékában nem is látszik.

- Az Osmand vagy a Magic Earth európai térképalkalmazások, amelyek a Google Térkép alternatívái, de a navigációs pontosságban és szolgáltatásokban nem érik el annak szintjét.

- És még ha egyes feladatokra van is alternatíva, egyetlen európai szolgáltató sem kínál olyan, minden eszközről igénybe vehető, felhasználóbarát ökoszisztémát, mint a Google és az Apple a naptárak és névjegyek szinkronizálásától a mobilfotók felhőbe mentésééig.

- Hogy néhány pozitív példát is említsünk: zenestreamingben (Spotify – Svédország) és vállalatirányítási szoftverben (SAP – Németország) Európa kifejezetten erős, és a mobiltechnológiában is két európai cég (a svéd Ericsson és a finn Nokia) viszi a prímet a kínai versenytársakkal (Huawei) szemben.

A felsorolt amerikai szolgáltatásokat európaiak százmilliói használják évek óta. Magánéletük és munkájuk tekintélyes része ezeken a platformokon zajlik, itt van archiválva, ezért az átállás még megfelelő alternatívák mellett is nehézkes az egyszerű felhasználók számára – arról nem is beszélve, hogy az inkumbens amerikai gigászok sokszor tényleg sokkal jobb szolgáltatást nyújtanak...

ITT OLVASHATÓ