BRÜSSZEL TÉNYLEG ÁTVENNÉ A MAGYAR EGYETEMEK IRÁNYÍTÁSÁT?

LAKMUSZ
Szerző: BARCZIKAI FANNI
2025.03.13.

A Magyar Nemzet szerint az Európai Parlament azt kérte Hankó Balázs kulturális minisztertől, hogy Brüsszel mondhassa meg, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői. Az EP levelében semmi ilyesmi nem szerepel, viszont kiderül belőle, mit kell tennie a kormánynak ahhoz, hogy az alapítványi egyetemek újra részt vehessenek az Erasmus+ programban.

„Brüsszel nekiment a magyar oktatásnak, a kormány megvédi az egyetemeket” - ezzel a címmel jelent meg egy cikk február 10-én a Magyar Nemzetben. A lap hozzájutott egy Hankó Balázsnak címzett levélhez, amiben az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága állítólag azt követeli a kulturális és innovációs minisztertől, hogy Brüsszel jelölhesse ki a magyar egyetemek vezetőit.

„Lapunk információi szerint a bizottság elnöke többek közt azt kéri, hogy zárják ki a magyar rektorokat az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiból, hogy olyan szabályokat léptessen életbe a magyar kormány, hogy Brüsszelben mondhassák meg, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői, valamint Brüsszelből irányított NGO-k felügyeljék az egyetemek fenntartó alapítványainak testületi választásait” - írják a cikkben.

Szó szerint nem idéznek a parlamenti bizottság leveléből, csak Hankó Balázs válaszleveléből. Ebben a miniszter úgy fogalmaz, hogy a „brüsszeli terv” alapján az Amerikából kiszoruló NGO-k (nem kormányzati szervezetek) fogják megmondani, mit tanulhatnak a diákok és kikkel működhetnek együtt. „És ha rendesen viselkednek, még külföldi utat is szerveznek, persze csak olyan egyetemre, ahol a woke és a cancel culture a tudatformáló” - tolmácsolta a Magyar Nemzet Hankó válaszát.

A Magyar Nemzet cikkét az Origo „Így venné át Brüsszel a magyar egyetemek irányítását” címmel dolgozta fel, továbbá az Elemi, a Hungary Today és három Kesma-lap, a Kemma, a Szoljon és a Veol is átvette.

A Lakmusz megszerezte a levelet, amit Nela Riehl, az EP kulturális és oktatási bizottságának elnöke küldött Hankó Balázsnak február 3-án.

A dokumentumban a Magyar Nemzet által említett „kérések” egyike sem szerepel.

Nincs benne szó arról, hogy a rektorokat kizárnák az egyetemeket fenntartó alapítványokból, sem arról, hogy Brüsszelből mondanák meg, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői, vagy hogy NGO-k felügyelnék a testületi választásokat.

Nela Riehl mindössze azt kérte Hankó Balázstól, hogy a kormány hajtsa végre az Európai Bizottság által javasolt jogszabály-módosításokat annak érdekében, hogy az alapítványi egyetemek újra részt vehessenek az Erasmus+ programban.

Be is linkelt egy dokumentumot ezekről a javasolt változtatásokról, amik között szintén nem szerepel, hogy Brüsszel vagy NGO-k választanák ki a magyar egyetemek vezetőit. Az Európai Bizottság valójában a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi problémák megoldását szabta feltételül ahhoz, hogy az alapítványi egyetemek újra kaphassanak uniós támogatást.

Az Európai Parlament levele

A kulturális és oktatási bizottság elnökének február 3-i levele a tavaly december 3-án tartott bizottsági ülésre reagált. A jegyzőkönyv szerint ekkor mutatta be a magyar EU tanácsi elnökség az eredményeit, a felszólalók között ott volt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár és Tarr Zoltán, a Tisza EP-képviselője is. A beszédek leirata nem elérhető, azonban Hankó közösségi oldalán közzétett bejegyzése szerint a „demográfiai és versenyképességi fordulatra” hívta fel a figyelmet, amely szerinte „csak erős kulturális alapokra építve lehet sikeres, hiszen a nemzeti hagyományok és értékek adják közös kontinensünk erejét és identitását”.

A Lakmusz birtokába jutott levéllel Nela Riehl a parlamenti bizottság nevében reagált arra, amit a miniszter a december 3-i ülésen mondott a jogállami feltételességi eljárásról és a magyar alapítványi egyetemek Erasmus+ programból való kizárásáról...

ITT OLVASHATÓ