Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.27.
„Bocsánatot kérjenek azok, akik teljes kivizsgálást követelnek?” – A Fidesz odáig jutott, hogy nem a gyermekek védelme, hanem a saját politikai érdekei fontosak. A Szőllő utcai botrányban – ahol fiatal lányok kerültek kiszolgáltatott helyzetbe állami gondozás alatt – a KDNP és a kormány még mindig nem az áldozatokról beszél, hanem arról, hogy „Semjén Zsolt ellen aljas rágalmazás történt”. Ez most tényleg az ő legnagyobb gondjuk? Miközben a legfelsőbb szinten sem bocsánatkérés, sem felelősségvállalás nem történt.
Dávid Ferenc és Lattmann Tamás részletesen elmagyarázzák, hogyan próbálja a kormány átkeretezni az ügyet: a morális botrányt politikai kommunikációvá silányítani. Cél: érzelmeket kelteni, ellenséget gyártani, és közben elterelni a figyelmet arról, hogy a gyermekvédelem a felügyeletük alatt bukott el.
Miért a vizsgálatot követelőknek kellene „szégyenkezniük”? Miért nem Orbán Viktornak és Semjén Zsoltnak kell bocsánatot kérnie a rendszer hibáiért? Miért hallgat a kormány arról, hogy hosszú évek óta ismertek voltak a visszaélések?
A beszélgetés fókuszában az a döbbenetes politikai cinizmus áll, amelyben a bűncselekmény áldozatai másodlagossá válnak, ha a kormány reputációja veszélyben van. Kiderül, hogyan vált a parlamenti vita értelmes diskurzus helyett show-műsorrá – ahol a szakmaiság nem számít, csak az, ki tud nagyobbat
mondani.
És ha ez nem lenne elég: szóba kerül Nagy Feró botrányos kijelentése is, amellyel a szexuálisan kizsákmányolt gyerekek fölött relativizálta a bűnöket – majd tovább mélyítette a gödröt, amikor még meg is próbálta kimagyarázni. Hogy jutott el idáig egy olyan előadó, aki generációk ikonja volt? És milyen felelősségük van azoknak, akik Kossuth-díjjal legitimálták?
Miért a vizsgálatot követelőknek kellene „szégyenkezniük”? Miért nem Orbán Viktornak és Semjén Zsoltnak kell bocsánatot kérnie a rendszer hibáiért? Miért hallgat a kormány arról, hogy hosszú évek óta ismertek voltak a visszaélések?
A beszélgetés fókuszában az a döbbenetes politikai cinizmus áll, amelyben a bűncselekmény áldozatai másodlagossá válnak, ha a kormány reputációja veszélyben van. Kiderül, hogyan vált a parlamenti vita értelmes diskurzus helyett show-műsorrá – ahol a szakmaiság nem számít, csak az, ki tud nagyobbat
mondani.
És ha ez nem lenne elég: szóba kerül Nagy Feró botrányos kijelentése is, amellyel a szexuálisan kizsákmányolt gyerekek fölött relativizálta a bűnöket – majd tovább mélyítette a gödröt, amikor még meg is próbálta kimagyarázni. Hogy jutott el idáig egy olyan előadó, aki generációk ikonja volt? És milyen felelősségük van azoknak, akik Kossuth-díjjal legitimálták?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.