Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.02.16.
„A halál vámszedői” – 2026-os évértékelőjén Orbán Viktor így írta körül azokat a globális vállalatokat, amelyek szerinte keresnek az ukrajnai vérontáson. Nyilvánvalóan azért emlegette ebben a körben például a Shellt, mert a Tisza Párthoz igazolt Kapitány István korábban a holland–angol olajmultinál volt csúcsmenedzser. És hát úgy gondolta, üt rajta egyet. Csakhogy néhány hónappal korábban a magyar kormány még hosszú távú földgázvásárlási szerződést írt alá az energiaipari konszernnel. Ráadásul azzal a – Szijjártó Péter külügyminiszter által fogalmazott – körítéssel, hogy „kapcsolatunk a Shell-lel mindig is a bizalomra, a kölcsönös tiszteletre, az innovációra és a fenntartható növekedés iránti hosszú távú elkötelezettségre épült; nagyra értékeljük e megbízható partnerséget az energiaellátás biztonságát érintő rendkívüli kihívásokkal teli körülmények között”.
Tehát egészen nyilvánvaló, hogy a Shell kizárólag
azért lett hirtelen „a halál vámszedője”, mert Kapitány István korábban ott mert dolgozni.
Illő lett volna azonban szerényebben hozzáállni a haláltémához. Tényleg léteznek ugyanis olyan cégek, amelyek bizonyítottan „vámot” szedtek például a sokak halálához vezető covid-járványon – csak azokat a NER szívcsakrájában érdemes keresni.
A Válasz szerkesztősége a pandémia közben és után is igyekezett ellenőrizni, hogy tartották-e a mértéket azok a „fürkészek és portyázók”, akik Orbán Viktor buzdítására kínai lélegeztetőgépekkel, egyéb orvosi eszközökkel álltak a megrendelő külügyi tárca, azaz Szijjártó Péterék rendelkezésére. Több ilyen társaság is akadt, ám ami az eredményességet illeti, egy érdekcsoport messze kiemelkedett a többi közül. Véletlenül éppen az, amelyik egy-két mozdulattal beköthető mind a kormányfőhöz, mind a külgazdasági és külügyminiszterhez...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.