POLITIKAI KIHÍVÁSRA JOGI VÁLASZ: MI A BAJ A SZUVERENITÁSVÉDELMI TÖRVÉNNYEL AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG FŐTANÁCSNOKA SZERINT?

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: M. TÓTH BALÁZS
2026.02.18.

Tizenhat év Fidesz-kormányzás után vajon az uniós jogot alkalmazza „Brüsszel” fegyverként Magyarország ellen vagy éppen a politikai eszközként használt magyar jogrend került mostanra az EU alapértékeivel szöges ellentétbe? A Szuverenitásvédelmi Hivatal ügye ugyan csak egy a sok közül, de az emiatt indult kötelezettségszegési eljárásban közzétett főtanácsnoki indítvány jó alkalmat ad arra, hogy a sommás minősítések mögé nézzünk, és az EU és a magyar állam szervezési elveinek és működési módjának a szintjén értékeljük a helyzetet.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) a múlt héten közzétette az Európai Bizottság (Bizottság) által a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény elfogadása miatt indított perben elkészült főtanácsnoki indítványt, amely szerint Magyarország a törvény elfogadásával valóban megsértette az uniós jog számos rendelkezését.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) „Brüsszel bevédi az általa pénzelt választási beavatkozás szereplőit” című Facebook-posztjában már értékelte az indítványt („koncepciós per”, „az ő háborús céljait kiszolgáló bábkormány”, „minden eszközzel fel fogunk lépni”, 110 szó, the same in English). Ilyen szintű lényeglátáshoz egyszerre kell Lánczi Tamás és 6,9 milliárd forintos éves költségvetés, úgyhogy hasonlóan tömör minősítések helyett mi inkább megpróbáltuk összefoglalni, hogy mi van valójában a főtanácsnoki indítványban, és ennek milyen jelentősége lehet Magyarország és az uniós intézmények viszonyában...

ITT OLVASHATÓ