Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.05.21.
Ahogy lapunk offline kiadványában, a NER-aktákban világossá tettük, az Orbán-kabinet az elmúlt években körülbelül 4-5 ezer milliárd forintnyi állami érdekeltséget/tőkét szervezett ki idegen kezelésbe – magántőkealapokba, illetve fideszes kuratóriumok által uralt, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (kekva). Öt nappal az áprilisi választások után pedig elméleti lehetőségként írtunk arról, hogy ezt a tetemes összeget akár „azonnal” vissza is lehetne terelni az állam befolyási övezetébe.
A kekvák helyzete egyértelmű: ezekben a szervezetekben legalább 2-2,5 ezer milliárdos közvagyon pihen (például óriási Mol- és Richter-részvénycsomagok), és a Tisza máris benyújtotta Alaptörvény-módosító javaslatát. A szöveg szerint az alapítványok alapítói jogait a jövőben nem az egykor bebetonozni kívánt kuratóriumok gyakorolják, hanem a kormány. Vagyis a kijátszott közvagyon feletti kontroll visszakerül oda, ahova való – ráadásul a kabinet a kekvákat akár meg is szüntetheti. (Mivel a Fidesz-korszakban az egyetemek egy részét is kekvásították, az EU az érintett felsőoktatási intézményeket kizárta a hallgatók külföldi tanulását segítő Erasmus-programból, valamint a kutatásfejlesztést támogató Horizon Europe-ból. Tehát a Tisza Alaptörvény-módosítása révén akár majd az Erasmus–Horizon-probléma is megszüntethető.)
Nyilvánvaló, hogy a kekva-visszafoglalásnál valamivel több jogi csűrcsavarást igényel a közpénzzel teletömött magántőkealapok kormányzati kezelésbe vétele – annak ellenére is, hogy a Fidesz ordítóan alkotmányellenes rendszert hozott létre, melyet szinte kötelező szétrobbantani. De haladjunk sorjában!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.