2016. október 15., szombat

FRIDERIKUSZ-ÜGY: NÉMETH SZILÁRD SZAKMAI KEZDETEI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2016.10.14.


Friderikusz Sándor Indexnek adott interjújában utalást tesz arra, hogyan működik az ATV. Mint mondta: "Németh Szilárdot 32-33 éves kora ellenére minden tekintetben az apja, Németh Sándor irányítja, ezt mindenki tudja és így is tartja odabent. És ahogy közelről láthattam, ketten együtt teszik tönkre a tévéjüket. Szilárd nagyon kedves amatőr, aki tényleg szenvedélyesen szereti a televíziózást, de szakértelme nem sok van hozzá. Az apukája megvette neki az ATV-t, és gyermeki rajongással, ám szakmailag dilettáns módon üzemelteti."

Ennek azért van jelentősége, mert Németh Sándor, az ATV tulajdonosa, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, valamint a fia, Németh Szilárd hírigazgató, számos alkalommal azt mondták, hogy az ATV független, Németh Sándor nem szól bele. Efféle állításokat még Bánó András és Kálmán Olga is tett. De aki ismeri a Hit Gyülekezetét, az pontosan tudja, hogy Németh Sándor mindent kézi vezérléssel irányít, az ATV a fián keresztül kapja az utasításokat.

Hogy ezek az utasítások milyenek, azt élesszemű ember azonnal megállapíthatja, ha nézi Németh Sándor Vidám Vasárnap című showműsorát, ahol időnként az Orbán-rendszer melletti politikai nézeteit kifejti. Friderikusz Sándor az interjújában elmeséli, hogy egy alkalommal éppen akkor beszélt Németh Szilárddal, mielőtt az apjával együtt találkoztak volna Andrew Vajnával és Habony Árpáddal, hogy az ATV programjairól egyeztessenek. 
Németh Szilárd a szakmai pályafutását a Hit Gyülekezetében kezdte 13 éves korában. Bartus László "Fesz van" című könyvének "Larry King Show" című fejezetében így ír a szakmai karrierjét kezdő Németh Szilárdról:

"A Hit TV sikerágazatnak számított, de megítélése időnként hullámzó volt. „Csak költik a pénzemet — mondta egyszer Németh Sándor. — Az én pénzemen szórakoznak.” Az elkészült filmeket a vezető lelkész gyerekei minősítették. Szerinte jobban értenek hozzá, mint az egész presbitérium. Márkus Joe-ban — bár a szakma fiatal tehetségnek tartotta — nem bízott: a háta mögött ósdi ízlésű kommunista tévésnek nevezte. Nem olyan, mint Spielberg. „Láttad a filmet, Szilárd? — kérdezte Németh Sándor a tizenkét éves fiától. — Jó?” A válasz eldöntött mindent. Ez már előrevetítette a jövőt. Németh Szilárd különös érdeklődést mutatott a média iránt. Tizenháromévesen a gyülekezeti újság rovatvezetője lett. A rádióban műsorvezet ő. Egy idő után már úgy éreztük: a háttérben ő a főnökünk. „Mit tudhat ez a gyerek, amit mi nem?” — kérdezte egyszer Márkus Joe. „Azt — válaszoltam neki —, hogy itt minden az övé. Az apja kiküldi a mi adományainkból meg a befizetett tizedeinkből egy évre Amerikába. Elsétál egyszer a CNN előtt, és ő lesz az angolszász médiaszakember. Mi pedig itt maradunk, és mi leszünk a kelet-európai, posztkommunista bunkók. Ezt tudja ez a gyerek. És ez nem kevés.”

Németh Szilárd általános iskolai tanuló volt még, amikor az akkoriban indult Hetek című lap sportrovatát szerkesztette. Sokatmondó, hogy az 1999-ben megjelent Fesz van című könyvr hogyan mutatja be Németh Sándor és a tizenhárom éves fia működését a gyülekezeti újságban. Íme a "Bástya elvtárs lapot szerkeszt" című fejezet egy rövid részlete:
"Sass Szilveszter álnéven Németh Szilárd, a vezető lelkész fia szerkesztette a sportrovatot. A Sass vezetéknév a rovatvezet ő apjára utalt, amit nem volt ajánlatos szem elől téveszteni. A sasfióka egy alkalommal nem ért haza hat órára (pedig ott állt készenlétben a sofőr), ezért felhívták otthonról. A gyerek elmondta, hogy az olvasó- szerkesztők még nem végeztek az anyagával (márpedig ő szerette megnézni, hogyan tördelik be a sportoldalt). A főszerkeszt ő apuka azonnal felhívott. „Kik azok az olvasószerkesztők? — kérdezte. — Kellenek azok egyáltalán?” Mondtam, hogy egy újságnál általában nélkülözhetetlenek. Akkor holnap rúgjam ki őket, mondta Németh Sándor, és keressek újakat. Elég nagy a gyülekezet.

Sass Szilveszter egyébként kiváló munkát végzett: kiválogatta az MTI sporthíreit, és odaömlesztette elém. Ezekből kellett cikkeket farigcsálnom a rovatvezető úrnak. Természetes, hogy egy karizmatikus lapban a sportrovat is szellemi látással bír. Azok a nemzetek, amelyek a külpolitikai rovatban rosszul szerepeltek, a futballban sem számíthattak nagy rokonszenvre. Azokat a futballistákat pedig, akikről az a hír járta, hogy söröznek, lapunk mélyen elítélte.

Felejthetetlen a jelenet, amikor megjelent a szerkesztőségben a gyülekezet egyik naiv tagja, aki a Nemzeti Sportnak is dolgozott. Felajánlotta segítségét a rovatnak. Németh Szilárd rovatvezető tetőtől talpig végigmérte, hogy „mit akar ez itt”. Az újságíró elvörösödött, és izzadni kezdett. Németh Szilárdon látszott, hogy nem is érti az egészet: ez az ember nincs tisztában azzal, hol van. Aztán azt mondta neki: jelentkezzen az apukájánál, majd ő eldönti, mi legyen (húztam a nyakam: mi lesz ebből?). Más alkalommal Szegedről küldtek cikket a kajak-kenu világbajnokságról, de az sem tudott megjelenni. Szekeres Gyurinak is volt egy ügyes sportriportere, akivel be akart vágódni az újságba. De esélyük sem volt. Ezek az emberek nem értették meg, hogy a sportrovatban már van szolgálati ajándék, akit Isten hívott el. Önjelöltekre pedig nincs szükség az Úr munkájában...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.