Szerző: Dr. Szüdi János
2017.06.19.
...A 2010-ben hatalomra jutott kormány gyökeres fordulatot vezetett be a tantervi szabályozás terén. A törvényszöveg világos: a Nemzeti alaptanterv érvényesülését a kerettantervek biztosítják. A kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint ajánlott időkeretét. Az iskola – pedagógiai programjának részeként – a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve, helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat, és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. Az új rendelkezések alapján az új helyi tantervek bevezetése 2013. szeptember 1-jén indult meg az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon.
Miután az állam hatalmas, sok-sok részből áll, minden részének elvárásai, igényei vannak, a Nemzeti alaptanterv dagad, dagad. A pedagógus nem képes “leadni”, a tanuló nem képes “befogadni” a tananyagot. Pedig a tanórák száma eléri, meg is haladhatja a heti teljes munkaidőt. A pedagógiai folyamat minden perce szabályozottá válik. Kerettanterv készül mindenhez, amit az állam fontosnak tart, vagy amit valaki meg tudott vásárolni a döntéshozónál. Az oktatási folyamat a közlés-számonkérés-büntetés “pedagógiájára” épül. A kötelező tantervhez dukál a kötelező állami tankönyv. A tanuló otthon folytatja a munkát. Magol. A pedagógus a következő tanórán beszámoltatja. A pedagógusnak is teljesítenie kell. A hatalom éber. Ellenőriz. Visszaállítják a tanfelügyeletet. A szaktanácsadás mint feladat beépül a tanfelügyeletet ellátó hivatalba. A felügyelő óralátogatás során ellenőrzi, megtartotta-e a pedagógus a kötelező tanterv előírásait. Egy tanterv, egy tankönyv, tanfelügyelet. Ez a tantervközpontú iskola lényege. Nem az a fontos, ami jó a tanulónak. Nem az a fontos, mit tud a tanuló. Aki lemarad az kimarad. Nem mellékesen: megszűnt az iskola mint szervezet. Beolvadt az állami fenntartói feladatokat ellátó hivatalba. Nincs költségvetése, nincs munkáltatói joga. Elvesztette minden tárgyi és szellemi tulajdonát.
Az új Nemzeti alaptanterv bevezetését 2019. szeptemberére ígéri a hatalom. Azt állítja, növeli az iskolák mozgásterét, csökkenti a tanulói munkaterheket. Ez az állítás nem lehet igaz. Kötelező kerettanterv mellett lényegtelen mit ír a Nemzeti alaptanterv. Minek az új Nemzeti alaptanterv? Feltehetően az általános iskola kilencedik évfolyamának a bevezetéséhez. Megteremteni a lehetőségét a tanulók “szétválogatásához” a hatodik évfolyam után, a középiskolák típusa szerint: gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola. Az általános iskolák átszervezése is megoldható: az első hat évfolyam marad helyben, a felsőbb évfolyamok bevihetők az iskolaközpontokba. A helyben maradó hat évfolyamon nem szakrendszerű oktatás folyik,
Erre az időpontra tervezik bevezetni a felvételi keretszámokat és a kötelező felvételi eljárást minden középiskolára. Aki nem jut be sehova, és még tanköteles, az hídprogramban “tanul” tovább. Ezzel az eszközzel szétválogathatók a jobb sorsra érdemes és jobb sorsra nem érdemes tanulók. Ezzel az eszközzel korlátlanul csökkentő a tizenhat éves kor után tovább tanulók száma. Ezzel az eszközzel a szakképzésbe terelhető a tanulók zöme.
Két választás Magyarországon
A két világháború közötti bonyolult iskolarendszer megoldotta a korai szelekciót. Ismerte a hat évfolyamos elemi népiskolát, a hozzá kapcsolódó négy évfolyamos alsófokú szakiskolával, elemi iskola negyedik évfolyama után kezdődő négy évfolyamos polgári iskolát, a hozzá kapcsolódó középfokú szakiskolával, az elemi iskola negyedik évfolyama után kezdődő nyolc évfolyamos gimnáziumot.
2018-ban az országgyűlési képviselő választáson pártot választók iskolarendszert is választanak. Az esélyteremtő iskolarendszer nem a múltban gyökerezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.