UTÁNANÉZTÜNK SZABOLCSBAN GYURCSÁNY DÉMONIZÁLT UKRÁN NYUGDÍJASAINAK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: PUNGOR ANDRÁS
2018.02.02.

Nyugdíjbiznisz – erre a kifejezésre egyszerűsödtek le az ukrán–magyar határról szóló hírek. Gyurcsány Ferenc videóban mutatta be a szerinte ronda történetet. De valóban törvénytelen mindaz, ami az ügyben arrafelé történik? Az igaz, hogy a szabolcsi falvak lakosságszáma megnőtt az utóbbi időben. Sok kárpátaljai magyar egy ma is hatályos egyezmény alapján törvényesen kaphat nyugdíjat az anyaországban. De a többség nem ezért igényli a magyar lakcímkártyát: el szeretnék kerülni az ukrán frontszolgálatot, nálunk vagy akár Németországban akarnak munkát vállalni. És persze fontos szerepet játszhatnak becstelen magyar hivatalnokok, lakcímüket áruló szabolcsiak és más csalók is. Lehetnek olyanok, akik – bár nem élnek Magyarországon, csak lakcímkártyájuk hazai – átjönnek a magyar választásokra voksolni. A zavarosban halászók ügyében több feljelentés is született. Az erre az összetett, bonyolult történetre épített egyszerűsítő politikai kampány a külhoni magyarok szerint feltépheti a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozta régi sebeket.

− Nem hallom, rossz a vonal!

Egy darabig jól eldiskuráltunk telefonon, ám az idősebb női hang a kárpátaljai nyugdíjasok emlegetése után rögtön zavart észlelt az éterben. Az ukrán határ meletti Kispalád polgármesteri hivatalával beszélek. Hogy kivel? Persze nem mutatkozott be.

− De azt hallotta, miért keresem a polgármestert? – kérdezem.

− Persze.

− Akkor szóljon neki, kérem!

− De értse meg, rossz a vonal, hívja máskor!

Nem csoda, forró a pite: nagy a felhajtás nyugdíjügyben. Nemrégiben a Hír TV riportere, aztán Gyurcsány Ferenc ródsózott a környéken, mindketten magyar nyugdíjat igénylő ukrán állampolgárok után nyomoztak. A DK elnöke videót készített a nagy kalandból, ronda történet ez, mondta vészjóslón a kamerának, és nyugdíjbizniszről beszélt. Gyurcsány 26 ezer embert emlegetett, ők szerinte Kárpátaljáról jelentkeztek be magyar házakba, lakásokba, de nem élnek ott, csak a nyugdíj, a szociális ellátás kell nekik.

Régóta jelennek meg cikkek arról, hogy népességrobbanás történt az ukrán határ menti magyar falvakban. A KSH 2016-os közigazgatási helynévkönyvéből kiderül: Tiszabecs lakossága több mint négyszáz fővel nőtt, Kispaládé pedig duplájára, 1164-re emelkedett. A HVG arról írt, hogy a határ menti településeken az évtized elején 17,5 ezer embernek volt bejelentett lakása, tavaly viszont ez a szám már meghaladta a 21 ezret.

Szaftos a téma: több mint másfél milliószor töltötték le a Gyurcsány-videót. De a betelefonálós műsorokban is régóta téma a nyugdíjak ügye, mindig akad néző, aki azt kérdezgeti: miért kapnak a Kárpátaljáról érkezők háromszázezer forintos nyugdíjat, amikor nem itt fizették a járulékot?

A nyugdíjbiztosító internetes oldalán bárki elolvashatja a választ. Egy 1963-as szovjet–magyar egyezmény szerint a felek állampolgárai, ha a másik országba áttelepülnek, ott állandó, bejelentett lakhelyük lesz, jogosultak az öregségi és hozzátartozói, baleseti és átmeneti bányászjáradékra, rokkantsági, valamint betegségi, anyasági, családtámogatási ellátásokra. De le kell mondaniuk annak az országnak a nyugdíjáról, amelyet elhagytak...

ITT OLVASHATÓ