SZEGREGÁLT OKTATÁSBÓL NEM VEZET ÚT AZ EGYETEMRE

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2018.10.25.



...Magyarországon az iskolák válogathatnak a gyerekekből

Míg az Egyesült Államokban több mint egy évszázada folyik a küzdelem az etnikai alapú elkülönítés ellen, a magyar oktatási rendszerben mindig is jelen volt, és máig jelen van a roma gyerekek szegregációja. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának 1961-es határozata – ami a romák asszimilációját elrendelő határozatként híresült el – kiemelte, hogy a romák problémái alapvetően az alacsony iskolázottságukból erednek. A párthatározat után valóban ugrásszerűen megnőtt az iskolába járó roma gyerekek aránya, a 70-es évektől bekerültek az iskolarendszerbe, és bár ez a folyamat 1990-ig be is fejeződött, a roma gyerekek iskolai integrációja csak részben valósult meg. A többségi társadalom elutasítással reagált az iskolába járó roma gyerekek megnövekedett létszámára, így a számuk növekedésével párhuzamosan igen hamar megjelentek a roma gyerekek elkülönített oktatását célzó törekvések is. A 90-es években még nagyon erősen jelen volt a roma gyerekek fogyatékossá nyilvánítása, és elkülönített gyógypedagógiai osztályokba vagy iskolákba helyezése, illetve a 90-es évek második felétől a nemzetiségi oktatás címszó alatt a kislétszámú felzárkóztató oktatás égisze alatt valósult meg a szegregáció.

A szegregáció folyamatos növekedése nem valami spontán társadalmi folyamat eredménye. Az etnikai alapú elkülönítés jogi tilalmának ellenére az elkülönített oktatást a szabályozás teszi lehetővé, ami jól mutatja, hogy mennyire nem volt soha politikai akarat a roma gyerekek oktatási szegregációjának felszámolására.

Magyarországon a 90-es évekre a korábbi szocialista országokra jellemző központosított oktatás után a világ egyik legdecentralizáltabb rendszere jött létre, ahol a zömében önkormányzati fenntartású iskoláknak elvben lehetősége volt a teljes oktatási autonómiára, ami a valóságban nagyon nagy különbségekhez vezetett az iskolák között. Az 1985-ös közoktatási törvénymódosítás adta meg a lehetőséget a szabad iskolaválasztásra, ami lehetővé tette és lehetővé teszi ma is, hogy az állami fenntartású iskolákba, ha van hely, körzeten kívüli gyerekek is bekerülhessenek. Ez egy olyan kvázi piacosított rendszert alakított ki a magyar iskolarendszeren belül, ahol a jobb minőségű pedagógiai munkát nyújtó iskolák „válogathatnak” a hozzájuk jelentkező gyerekek közül (de még a pedagógusok közül is), míg fordítva, a rosszabb társadalmi helyzetű gyerekeknek zömével maradtak azok az iskolák, ahol a pedagógiai minőség is alacsonyabb szintű.

Amikor egy ilyen folyamat beindul bármilyen irányba, az iskolák közötti különbségek erősödni kezdenek. A szelekciót itthon tovább erősíti a 6 és 8 osztályos gimnáziumok léte, amely a legmagasabb státuszú családok egyik menekülési útvonala az elit oktatási intézményekbe, tovább erősítve az iskolák közötti különbségeket. Ezt jól mutatják a PISA vizsgálatok eredményei, amelyek rendre kimutatják, hogy az OECD-országok közül az egyik legszelektívebb magyar rendszer a legkevésbé képes kompenzálni a szülők társadalmi hátterét, vagyis a hazai oktatási rendszer a legkevésbé képes az alacsony társadalmi helyzetben lévők társadalmi mobilitását biztosítani.

Roma gyerek nem való elit egyházi iskolába

A szegregált iskolák számának folyamatos növekedéséért a szabad iskola választáson túl a Fidesz kormányzása alatt megváltozott egyházi iskolákkal kapcsolatos szabályozás is súlyosan felel. Az új szabályozás megkönnyítette az egyházi iskolák alapítását, ezzel „menekülő” utat adva nem roma gyerekeknek azokból az iskolákból, ahová korábban együtt jártak, vagy akár együtt járhatnának. Az egyházi iskola – szemben a körzettel bíró állami fenntartású iskolákkal – speciális kritériumokhoz kötheti a gyerekek felvételét. Ez sokszor a roma szülőket eleve elriasztja, hogy gyerekeikkel ilyen iskolákba jelentkezzenek, mert úgy érzik, hogy az elitnek számító egyházi iskolákba az ő gyerekük nem való. De olyan esetre is van példa, hogy mindenféle mondvacsinált ürüggyel nem veszik fel a roma gyerekeket az egyházi iskolákba, vagy a korábbi önkormányzati, később állami iskolát átvevő egyház a roma gyerekeket nem veszi át, hanem számukra nyit egy állami iskolát.

A szakirodalomban „white flight” jelenségként ismert folyamat azt jelenti, hogy a nem roma szülők elviszik azokból az iskolákból, vagy be sem íratjak az olyan iskolákba a gyerekeiket, ahol azt vélelmezik, hogy magas arányban járnak roma gyerekek. A nem roma szülők egy része nem rasszizmusból kerüli azokat az iskolákat, amelyekben sok a roma gyerek, hanem azt feltételezik, hogy ezek az iskolák nem jók, de közben a helyi politika sokszor a nem roma szülők „igényeit” kielégítve szervezi meg a roma gyerekek oktatási kirekesztését a szegregáción keresztül.

Szegregáció egyébként nemcsak iskolák között, de iskolán belül is megvalósulhat párhuzamos osztályok esetén, ahol akár egy tagozatos osztály meghirdetésével, akár más bújtatott módokon szervezik a roma és nem roma gyerekeket külön osztályokba. Az adatok szerint az iskolán belüli szegregáció jóval kisebb arányban van jelen, mint az iskolák közötti szegregáció...

ITT OLVASHATÓ