2018. november 16., péntek

HONT: PÁVATÁNC A SZAKADÉK SZÉLÉN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: HONT ANDRÁS
2018.11.16.


Orbán Viktor a Soros vezette, nemzetközi, bevándorláspárti erők zsoldjába lépett.

Nekünk tényleg semmi se jó.

Amikor Magyarország kiadta az azeri baltás Ramil Safarovot, az volt a baj, ha most nem adja ki a macedón tolvaj Nikola Gruevszkit, az lesz a baj.

Most már jó lenne, ha a sorosista fake news gyárak eldöntenék, hogy mit is akarnak.

Egyébként tényleg nem volna baj. A hír-, de inkább kattintásversenyben újabb és újabb információk röppenek föl, és érkeznek meg az olvasóközönséghez sokszor anélkül, hogy szigorúbb csekkoláson átestek volna. Ami csak azért probléma (hiszen a helyesbítésük többnyire rövid időn belül megtörténik), mert alkalmat adnak a pártszolgálati propagandamédiának, hogy a kisebb-nagyobb tévedésekbe, mellényúlásokba kapaszkodjon bele, és féknyúzozzon egy hatalmasat, a közcsevej pedig ismételten részletkérdések és kölcsönös hazugozások mocsarába süllyedjen. Pedig nem kell ahhoz sem Airbus, sem utaslista, hogy pontosan tudjuk: a Család sajátjaként tekint a magyar állam minden szervére és intézményére, az állam által kezelt, de az Európai Unió által folyósított összegekről nem is beszélve. Ez csak az Unió illetékeseit lepi meg, itthon régóta mindenki tényként könyvelte el. Ahogy az is untig elég, amit a Gruevszki-ügyben bizonyíthatóan tudunk, és amire ezekből egyértelműen következtetni lehet.

Mert mit is tudunk?

Először is azt – mivel maga, a kormány ismerte el –, hogy a hazájában hivatali visszaélés miatt elítélt volt, macedón kormányfő Magyarországon tartózkodik. Azt is tudjuk, hogy mikor az ítélet jogerőre emelkedett, Gruevszki útlevelét bevonták, tehát csak illegálisan léphette át a magyar határt (is). Vagyis, ha mindezt a magyar kormány tudtán kívül tette, akkor Orbán Viktor hazudik, hiszen a fölhúzott kerítés lófaszt véd, nem Európát. Ebben az esetben ennyit ér a kormány szinte egyedüli büszkesége: nemhogy egy migránshorda, de egyetlen ember ki tudja játszani a pompázatos határzárat. (Ahogy az utóbbi idők legjobb kommentje fogalmazott: kész szerencse, hogy László Petra nem rúgta föl a macedón politikust.)

Amennyiben azonban a kormány tudtával engedték be az országba a bukott miniszterelnököt, úgy a kormány embertelen (ez persze szintén nem újdonság), mivel a távolról érkező – akár gazdasági okokból, akár háború elől menekülő – menedékkérőknek még csak hasonló körülményeket sem biztosít, mint egy korrupt milliárdosnak. Szimbolikus, hogy Gruevszki érkezése ugyanazon a héten történt, amelyiken nem engedték be az ENSZ-küldöttséget a tranzitzónákba, mely grémium szakértői azt vizsgálták volna, hogy miként érvényesülnek a fogva tartott menedékkérők jogai.

Orbán Viktor tehát ismét hazudik, amikor hányaveti módon azzal igyekszik elütni Gruevszki itt tartózkodást feszegető riporteri érdeklődést, hogy ez egy „jogi kérdés”, és lehet a jogászokhoz fordulni. Nem, ez politika és értékválasztás kérdése. Értékválasztás annyiban (ami megint csak nem hat a reveláció erejével), hogy nyilván ami itt épült, az nem régivágású kereszténydemokrácia, hanem új típusú kleptokrácia, amely a hasonszőrűeket fogadja tárt karokkal. Politika pedig annyiban, hogy a mostani eset tökéletesen illeszkedik abba a sorba, amelyben valamennyi szövetségesünkkel – legalább egyszer – szembefordultunk, és Orbán Viktor pillanatnyi érdekei és politikai túlélése érdekében föláldozzuk hazánk távlati céljait...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.