2018. december 3., hétfő

A BÍRÓKRÓL ÉS BÍRÓSÁGOKRÓL

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
2018.11.29.


Mindnyájunk érdeke, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között lássák el a feladataikat. Az államnak a jog uralma alatt kell állnia. Ezek a jellemzői a demokratikus jogállamnak, mutatott rá az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában [56/1991. (XI. 8.) AB h.]

A függetlenségről és pártatlanságról
A hatalomgyakorlás legfontosabb korlátja a független és pártatlan bíróságok megléte és működése. A független és pártatlan bíróság kéri számon az állam nevében eljárótól – legyen az miniszterelnök, miniszter, polgármester, jegyző – a jogszabályok megtartását. A független és pártatlan bíróság óvja meg az embereket, a szervezeteket az állam túlkapásaitól. A független és pártatlan bíróság egyik garanciája a bírói függetlenség.

Látszólag Magyarországon minden rendben van. Csak el kell olvasni az alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” Magyarországon minden rendben van. Csak meg kell érteni az alaptörvény 26 cikkét: „A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.” Magyarországon még sincs rendben semmi. Az alaptörvény és az alaptörvényre ráépülő jogrendszer mellett a bírói hatalmi ág függetlensége épp úgy illúzió, mint minden más, az alaptörvényben elismert alapvető egyéni és közösségi jog érvényesülése.

A bírák függetlenségét azok a törvények adják, amelyeknek alá vannak rendelve. Az 1949-ben kihirdetett alkotmány 41. §-a (2) bekezdésének szövege szó szerint megegyezett a bírákra vonatkozó – idézett – mondat első felének a szövegével. Mégsem jut eszébe senkinek azt állítani, hogy a bírák valóságos függetlenséggel rendelkeztek. Hasonló a helyzet ma is. Ha a törvények tisztességtelenek, az azokat alkalmazók sem hozhatnak tisztességes döntést. Lehet-e tisztességes törvényt alkotni minden előzetes egyeztetés nélkül, egyetlen nap alatt? Lehet-e tisztességes egy adott személy, szervezet kivételes helyzetbe hozásához megalkotott törvény? Lehet-e tisztességes az aktuális napi politikai helyzet megoldására megszületett törvény? Nem álkérdések ezek. Ilyen törvények születtek 2010 után, egymás után.

A bírói hatalmi ág helyzetének megítélésénél a bíróságok helyzetét is mérlegre kell tenni. Az ítélkezés joga – az igazságszolgáltatás részeként – a bíróságot illeti meg, s nem a bírót. Ezt rögzítette az alkotmány mindenkori szövege, és ezt rögzíti az alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése is. A bírósági igazságszolgáltatás alapja a bírói tevékenység, amely egyesbíró esetén a bírósági ítélet formájában ölthet testet. Ha a bíróság tanácsban ítélkezik a tanács tagjai függetlenségük tudatában, szavazással hoznak határozatot. A pártatlan és független bírói hatalom lényege: elválik a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, független azoktól, nincs alárendeltségi viszony a hatalmi ágak között. Az alaptörvény – miközben deklarálja a bírói függetlenséget – a bíróságokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése