2019. július 18., csütörtök

MAGYARORSZÁG ÉS HUNGARIA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS
2019.07.12.


Én réges-régen, még az 1960-as–70‑es években jártam iskolába. Az akkor használatos történelmi térképeken Magyarország nagyjából a XI. század és 1920, vagyis a trianoni béke közt eltelt időben jellegzetes „cipóalakjában” jelent meg, amelyet balra lent egy terjedelmes uszonyforma, vagyis Horvát-Szlavonország is kiegészített. Persze akadtak olyan sötét időszakok is, amikor (1526–1541 és kb. 1686 közt) az ország három részre szakadt. E három szakadt részt történelmi atlaszunk becsülettel ábrázolta is: felül és balra ott kanyarult a Királyi Magyarország Adriáig érő karéja, középen és alul a Török Hódoltság sárga vagy zöld foltja, balra pedig az Erdélyi Fejedelemség és a Partium volt látható. Ám aztán, hála a... na, mindegy, ezt hagyjuk, ismét visszatért minden a szokott medrébe, és az állítólagos Magyarország megint boldog, trikókon, tetoválásokon is remekül ábrázolható cipó- vagy keszegalakúvá terebélyesedett. Ezt a cipó- vagy keszegalakot azután a régi és mai irredenta térképek és jelvények is szívesen ábrázolják, sőt tudtommal a mai tankönyvekben is efféle térképről oktatjuk az ifjúságot.

Csakhogy ezzel a térképpel akad néhány gond. Egyrészt a rajzolata, másfelől a neve miatt, harmadrészt pedig azért, mert úgy hazugság, ahogy van.

Egyfelől: Horvát-Szlavonország, vagyis keszegünk farka sose tartozott Magyarországhoz, legföljebb a magyar koronához. Egyetlen országnak ábrázolni az említett két királyságot nagyjából olyan, mintha azt mondanók, hogy Ausztrália vagy Kanada Anglia lenne, csupán, mert az államfőjük azonos személy. Na, jó, nem teljesen olyan, de ezt inkább szintén hagyjuk.

Másfelől ugye ott van Erdély, amely azóta, hogy a Magyar Királyság létrejött, de legalább a XIV–XV. századtól fogva több egységből állt (például a mindenkori vajda által irányított királyi birtokokból, a székelyek és a szászok önkormányzataiból meg az úgynevezett Partiumból). Nagyjából azután a XV. századtól, egyesek szerint a kolozsmonostori konvent (1437–38), mások szerint a mohácsi csata (1526) hatására Erdély jogilag és intézményileg is teljesen elkülönült a Magyar Királyságtól. Kevesen tudják, hogy 1848–49-es rövid és nem túl törvényes közjátéktól eltekintve Erdély egész történelme során csak 1867 és 1920 között tartozott a Magyar Királysághoz, vagyis alig 54 évig. Ebből is kettő már román megszállással telt...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.