2020. január 16., csütörtök

HETVENÖT ÉVE SZABADULT FEL A BUDAPESTI NAGY GETTÓ – A 168 ÓRA 2020 JANUÁR 16.-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 ÓRA
2020.01.16.



  A budapesti volt Európa egyik 
  legnagyobb gettója 1944–45 telén. A 
  belügyminiszter 1944. november 29-i 
  határozatában jelölte ki a területet, 
  amelynek minden lehetséges kapcsolatát 
  a belváros többi részével tégla- illetve 
  palánkfallal zártak le.

  Első lépésben az Újlipótvárosban még a 

  nyár közepén az úgynevezett csillagos 
  házakba költöztetett zsidóknak kellett a 
  nagygettóba áthurcolkodniuk, ez 
  hozzávetőleg 40 ezer embert jelentett. 
  Később viszont a már a nyilasok tombolása 
  ellen semmit sem érő menlevelekkel rendelkezők is ide költöztek, így csaknem 70 ezren szorultak be alig 1500 lakásba

A devizakárosultak esélyeiről

Tavaly év elején az Európai Bíróság hozott egy sorsdöntőnek látszó döntést a magyarországi devizahitelezés okán támadt jogvitákról. Kimondta – amit a korábbi magyar jogértelmezésben a bíróságok és a bírók tagadtak –, felmondható a devizahiteles szerződés abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy az ügyfél a hitel felvételekor nem kapott teljes körű felvilágosítást a várható kockázatokról. A magyar bírói gyakorlatban eddig nem így volt. Most az Európai Bíróság direktívája elég pontosan meghatározza, mi számít elégséges tájékoztatásnak.

Műhelyek éhkoppon

Folyóiratpiac: egyenlők és még egyenlőbbek

Az elmúlt év végének kultúrharcos turbulenciái miatt még nem jelentek meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) idei pályázatai, így számos nagy hagyományú folyóirat és a körülöttük kiépült szellemi műhely is összeomolhat. Miközben nemzedékek mentori tapasztalatait összegző szerkesztőségek, regionális irodalmi központok, egy-egy szakma meghatározó kiadványai sodródtak a lét és nemlét határára, közpénzekből átláthatatlan módon jutnak milliárdokhoz a kultúrharc kormányhű csapatai.

Hát, Isten önnel, Szanyi kapitány

Kormányt kilencven fokkal balra!

Húsz év után elhagyta pártját az MSZP magányos lovasa, Szanyi Tibor ex-alelnök, volt EP képviselő. Ez a májusi uniós választási vereség és az azt követő fegyelmi után várható is volt. Szanyi kapitány csöndben távozott. Korábban súly volt, elnöki ambíciók fűtötték. Most azonban nem mellőzés, sértődés, szimpla bosszú miatt szakított, szerinte az MSZP baloldali jellege kérdőjeleződött meg. Buják Attilának azt mondja, a párt légüres térbe került. Ideje valami újjal próbálkozni. Például mozgalmat szervezni, melyből kinőhet egy új baloldali párt is.

75 éve szabadult fel a budapesti nagygettó

Az ellátatlanság és a szörnyű higéniai viszonyok miatt a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont adatai szerint naponta átlagosan 80-100 halottat vittek ki a gettóból, végül csak 30-35 ezren élték túl az ostromot. A felszabadításkor a gettóban csaknem 3000 temetetlen halottat találtak, nagy részüket később a Dohány utcai zsinagóga udvarában hantolták el, s ma is ott nyugszanak

Wallenberg emléke a kádári Magyar Rádióban

Gobbi Hilda szinte mindent megtehetett

Raoul Wallenberg svéd követségi titkár, aki tízezrek életét mentette meg 1944–45-ben Budapesten, a szovjet csapatok parancsnokságára készült Debrecenbe, hogy előadja tervét a Magyarországon életben maradt zsidók normális életének megszervezéséről, és segítséget is kérjen a megvalósításhoz. Állandó sofőrjével, Langfelder Vilmossal indult útnak három orosz katona kíséretében. Ám Debrecenbe sohasem érkeztek meg. Ma már tudjuk, a Szovjetunióba hurcolták mindkettőjüket, és minden valószínűség szerint ott is haltak meg. Dési János

Erdoğan újabb háborúja

Líbia lesz az új évtized Szíriája?

Megszorítások és újabb adók tucatjainak bevezetésével kezdődtek a húszas évek Törökországban, ahol a gazdaság már hosszabb ideje stagnál, az adófizetőknek pedig emellé Recep Tayyip Erdoğan újabb és újabb háborúit is fizetniük kell. Most éppen Líbiába küld katonákat az elnök. Ezzel olyan konfliktusba nyúl bele Ankara, amelynek még senki sem látja a végét. A török ellenzék szerint „Líbia lesz az új Szíria”. Billay Gábor

Sebastian Kurz második koalíciója

„Ausztria iránti felelősségből“ – olvasható a Néppárt és a Zöldek alakította új bécsi kabinet programjának bevezetőjében. Mintegy mentegetőzésként, hogy a tavaly májusig a szélsőjobbal kormányzó konzervatívok most az igencsak baloldali környezetvédőkkel szövetkeztek. Az új K.u.K (Kurz és Kogler) bizonytalan kimenetelű, de izgalmas kísérlet. Ha sikerül, akár európai példát adhat, elsőként a németeknek.

Újév Hongkongban

Tavaly június óta tartja lázban Hongkongot a pekingi befolyással szembeni tiltakozássorozat. Ám ez a szigetcsoportból álló, varázslatos város sokkal több, mint gumibot és könnygáz: a demonstrációk alatt is igyekszik élni a normális életét. A legfontosabb talán a folyamatos üzletmenet.

Rezgő lélek

Dartsozik és pingpongozik – már amikor éppen lazít. Amikor viszont nem, akkor hegedűket készít, nem is akármilyeneket. A Londonban élő Draskóczy Gábor három évvel ezelőtt két kategóriában is megnyerte a világ egyik legrangosabb nemzetközi hangszerkészítő versenyét: az általa készített hegedű hangzása és a fa megmunkálása is aranyminősítést kapott. Ónody- Molnár Dóra írt róla.

Örök szépség 45

Búcsú Felföldi Anikótól

Vonzóan temperamentumos, bombanő volt fiatal korában és szép, tartásos, derűsen kiegyensúlyozott nagyasszonnyá vált idősen, a 82. évében elhunyt kiváló színész, Felföldi Anikó. Mindig adott magára, nett volt és választékosan elegáns, ő aztán tudta, hogyan kell nagyestélyit hordani, hogy kell benne megjelenni a színpadon és civilben, hogy kell tartással viselni a ruhát és az életet. Hosszú ideig volt a magyar kultúra nagykövete. Bóta Gábor

Makacs életigenlés


Keleti Éva a bizalom fotográfusa

Vajon hányan vannak köztünk, akik úgy érzik, nyolcvanon túl is lenne kedvük, erejük, bátorságuk újrakezdeni az életet, új szakmai kalandokba vágni? A 88 éves Keleti Éva számára a nemrég megnyílt Élet/Képek című fotókiállítása egy korszak lezárását jelenti, és az újrakezdés örömét. A Műcsarnokban rendezett retrospektív tárlata összegzés egy kivételes alkotói életútról, ugyanakkor nem mindennapi emberi gesztus is. Sándor Zsuzsa írásában arról üzent, hogy nem kell az álmainkat feladni, amíg élünk, sosem késő a vágyainkat megvalósítani.

Fruzsi megfőzött

Igazán megnyugtató, hogy – némi szünet után – továbbra sem kell nélkülöznünk a főző vetélkedőket az országos sugárzású tévék kínálatából. A jelek szerint ugyanis a nézők nem érik be a konyhaművészetet egész nap reklámozó csatornák programjaival. Több kell nekik, előkelő helyen és főműsoridőben. Ez indokolja, hogy már toborozzák a résztvevőket az RTL Klubon a Konyhafőnök immár hetedik szériájára.

Pintér Béla haragszik

Sokan várták, hogy Pintér Béla az új, Anya Szeme Fénye című előadásában, a társulata új játszóhelyén, az Újpesti Rendezvénytérben, jól odacsap. Olyan szókimondóan kemény, trágárul egyértelmű lesz, mint a kulturális törvény elleni röviden velős és ütős felszólalásában. Többen bámulták bátorságáért. Mások nem tartották szalonképesnek, és természetesen voltak felháborodók is szép számmal, akiknél igencsak kiverte a biztosítékot.

Emlékek a ködből - II. rész

A Weiss Manfréd művek családi története

Závada Pál Hajó a ködben című, nemrég megjelent könyve a Weiss Manfréd-leszármazottak, illetve a Weiss Manfréd család 1944-es megrázó történetéről szól. A regényt – amely dokumentum és fikció ötvözete – az Ausztriában élő egyik Weiss unoka is elolvasta, és miután úgy érezte, nagyon sok korrigálnivaló akad, elmondta, hogy az ő emlékei szerint mi történt akkor. Strasserné Chorin Daisyvel a Klubrádióban elhangzott beszélgetés írott változatának második részét olvashatják.

Sírepülők

Nem minden a pénz, de van az is

Ralán egyetlen más sportág sem „mondhatja el magáról”, hogy legfontosabb versenye búcsúztatja az óesztendőt, illetve köszönti az újévet. Pedig a síugrás ilyen, ráadásul lelkileg és fizikailag is embert próbáló a résztvevők számára, hogy éppen a meghitt családi ünnepek idején kell egyik országból a másikba, ott pedig városról városra utazniuk.

Telefonkisasszonynak csak intelligens úrilányok pályázhattak

Jóllehet üzenetek továbbítására az idők során számtalan megoldás született, a XVIII. század végéig minden civilizált műszaki leleménynél gyorsabban küldték a híreket az afrikai dzsungeldobok. Az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó 1794 májusi száma azonban egy korábban soha nem látott, nagyszerű találmányról tájékoztatott.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.