2020. január 13., hétfő

SZABAD SZEMMEL: EDDIG BIZTONSÁGI SZELEPET JELENTETT ORBÁN SZÁMÁRA A NAGYARÁNYÚ ELVÁNDORLÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.13.


Die Presse 

Az Európai Bizottság elnöke azt szeretné, ha az új osztrák kormány hídépítő lenne Kelet felé, mind az éghajlatvédelem, mind a migráció ügyében. Ursula von der Leyen ezt akkor fejtette ki, amikor Brüsszelben fogadta a régi-új osztrák kancellárt, annak beiktatása után mindössze 5 nappal. Az egyeztetés már csak azért is érdekes, mert Ausztriában jelenleg a konzervatívok a zöldekkel fogtak össze, így az ország kísérleti laboratóriumként szolgálhat az egész EU számára. Azon felül Brüsszel pár hete meghirdette a zöld programot és már itt fontos átfedések lehetnek a bécsi elképzelésekkel. Az elnök asszony pedig azt szeretné, ha az osztrákok iskolát teremtenének ezen a téren. De Brüsszel támogatást remél az első negyedév végén közzéteendő migrációs terveihez is. Von der Leyen úgy fogalmazott, hogy ebben a tekintetben is igencsak hitelesnek tartja az osztrák kabinet törekvéseit. Előzőleg Sebastian Kurz arról beszélt, hogy országa egyértelműen a Nyugat része, de igen jók a kapcsolatai Kelet-Európával és a Bizottság erre támaszkodni is kíván. A kancellár utalt arra, hogy a napi politikában csak egyre mélyebb lesz az árok a kontinens két fele között, ám ő szeretne közreműködni a viszony rendezésében. Egyben dicsérte, hogy tárgyalópartnere is azt szeretné, ha megjavulna a mérgezett kelet-nyugati légkör. Az osztrák politikus már csütörtökön, Prágában találkozik a V4-ek vezetőivel. Az viszont ütközési pont von der Leyennel, hogy Ausztria a Brexit után sem akar az eddiginél többet befizetni az uniós költségvetésbe, ahhoz viszont ragaszkodik, hogy megmaradjon az agrártámogatások jelenlegi szintje. Továbbá hogy költsenek többet a külső határok őrizetére. 

A többi közt magyar példával igazolja az elemzés, hogy populista, illiberális kormányok egyre inkább kiaknázzák, hogy külföldre szakadt polgáraik csak mérsékelten érdeklődnek a hazai választások iránt. Sőt az ilyen hatalmak azon vannak, hogy lehetőleg ne is adhassák le voksukat azok, akik tartósan elhagyták országukat. A szerző, a Corriere della Sera egyik rovatvezetője, és az illusztrációként mellékelt kép azt mutatja, hogy Orbán Viktor éppen borítékba teszi voksát a szavazóurna előtt. Federico Fubini azt írja, hogy a választási diszkrimináció már Európában is megjelent, miután összesen 17 millióan élnek és dolgoznak valamelyik más tagállamban az EU-n belül. Többségük fiatalabb és képzettebb, mint a földrész átlaga, azon kívül javarészt az új tagállamokat képviselik, amelyek hajlamosak a demagóg sovinizmusra. A magyar, olasz, lengyel és görög adatok bizonyítják, milyen mértékben korlátozzák ezeknek az embereknek a jogait, mert a hatalmon lévő populisták pontosan tudják, hogy a diaszpóra nem velük van, ezért sokszor kifejezetten igyekszik eltántorítani annak tagjait a szavazástól. A magyar miniszterelnök pl. egyértelműen megnehezítette a választási részvételt a nyugaton dolgozó magyarok számára, miközben a környező államok magyar kisebbsége számára megkönnyítette azt. A határon túliak ugyanis inkább hajlamosak a Fidesz mellé állni. Nyugaton a választásra jogosult magyarok 4 %-a lakik, de közülük legutóbb csupán kevesebb mint 15 % élt a jogával és ment el voksolni. Merthogy az nagyon körülményes, hiszen nincs elég szavazóhelyiség. És sokan nem hajlandóak több száz kilométert utazni, majd órákig sorban állni. Orbán számára a nagyarányú elvándorlás idáig biztonsági szelepet jelentett, hiszen javarészt a liberális gondolkodású emberek mentek el. De arra kell felkészülni, hogy egyre gyakoribb lesz az ilyesfajta választási diszkrimináció a populisták részéről. Ám civil szervezetek segíthetnek, hogy az érintettek regisztráltassák magukat, majd voksoljanak is. Pl. úgy, hogy megszervezik a szállítást és fogják a sort a várakozás során. Ám hosszú távon az kell, hogy tagállamok minden jogosult számára teremtsék meg a szavazás lehetőségét, hiszen itt alapvetően a demokratikus elvek érvényesüléséről van szó.

Ha sikerül visszaszereznie a hatalmat, akkor az olasz Liga vezére felújítja populista programját és helyreállítja a kapcsolatokat olyan kedvenc partnereivel, mint Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. A politikus a kisvárosok segítségével igyekszik visszadolgozni magát a hatalomba, azaz követi Donald Trump és Boris Johnson példáját, és nagyon úgy néz ki, hogy megfelelő húrt talált el ezeken a településeken. Épp ezért a szélsőséges politikus végiglátogat egy sor ilyen mezőgazdasági központot a nem egészen két hét múlva esedékes, kulcsfontosságú Emilia-Romagna tartománybeli választás előtt. Ha ott nyer, akkor megbukhat Rómában a jelenlegi koalíció és így az egész országban a szavazóurnákhoz hívják az embereket, majd ennek nyomán megnyílhat az út Matteo Salvini számára, de ezúttal már a kormány élére. Ebben sokat segít neki a karizmája és a bevándorlás-ellenessége. Azt mondja, miközben napjában átlag 10 eseményen vesz részt a kampányban, hogy a vidéken még fontos az identitás, ott egyelőre érintetlen a társadalom szövete, számítanak az értékek, a gazdaság, az adó és az olyan téma, mint a migránsok. Elismeri ugyanakkor, hogy a nagyvárosokban rosszul áll a szénája. Megosztó politikája nyomán keletkezett a Hering mozgalom, amelynek felhívására időről időre ezrek tiltakoznak ellene az utcákon. De faluhelyen az emberek még jobban ismerik egymást, ezért ott sokkal kevésbé ér célba a gyökértelen globalisták üzenete, jóval többet jelent az identitás, állítja Salvini.

A német Alkotmánybíróság alelnöke fontosnak tartja, hogy az EU gyakoroljon nyomást Lengyelországra az igazságszolgáltatás reformjának meghiúsításra, mert aggasztó, amilyen mértékben a lengyel kormány leépíti a jogállamot. Stephan Harbarth, aki hamarosan valószínűleg átveszi a testület vezetését, azt hangsúlyozza, hogy a változások a nyugati jogrendre is hatással vannak, noha egyértelmű eltérést jelentenek az uniós alapszerződésektől. Épp ezért egész Európának kell fellépnie ellene, és nem arról van szó, hogy beleavatkozna valamelyik tagállam belügyeibe. Úgy tapasztalja, hogy az akarat meg is van hozzá, csak nem szabad, hogy alábbhagyjon a Bizottság, illetve az Európai Bíróság részéről, mert itt nem elég a hazai civilkurázsi. Jelezte egyúttal, hogy a kedvezőtlen magyar és lengyel tapasztalatok alapján változtatni kell a német alaptörvényen is, nehogy kellemetlen meglepetések érjék a németeket. Bár arról szó sincs, hogy náluk olyan támadások érnék az Alkotmánybíróságot, mint a lengyeleknél. A jogász, aki egy évvel ezelőtt még az uniópártok helyettes frakcióvezetőjeként dolgozott, fontosnak tartja, hogy a taláros testület vezetője minden körülmények között a jogállamiságot támogassa, hiszen az napjainkban erős nyomásnak van kitéve. De a lényeg, hogy a testület kollektívan legyen erős. Ugyanakkor az is fontos, hogy más országokban pontosan tudják: ha egy tagállamban megszületik például egy nemzetközi elfogatási parancs, akkor azt most egy megbízható intézmény bocsátotta ki, vagy olyan, amely csupán jogállaminak nevezi magát. Hogy a lengyel miniszterelnök a többi közt éppen Harbarth példájára hivatkozik, amikor a kormány bele akar szólni a bírák kinevezésébe, hiszen ő is a politikából került az igazságszolgáltatásba, arra az érintett úgy reagált, hogy Németországban nem a végrehajtó hatalom dönti el kénye-kedve szerint, kiből lehet bíró. A törvényhozás kétharmadának jóváhagyása kell hozzá, ami jelen állás szerint legalább négy frakció áldását igényli...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése