2020. április 12., vasárnap

KENTAURBESZÉD - HÚSVÉTI BESZÉLGETÉS

NÉPSZAVA
Szerzők: LENGYEL LÁSZLÓ, VÁRSZEGI ASZTRIK
2020.04.12. 


Lengyel László (L.L.): A vírus és a karantén korában beszélgetünk arról, mit üzen az élő Jézus 2020 húsvétján hívőknek és a magamfajta szabadgondolkodóknak. Beszélgetőkönyvecskénkben Jézus szavait idézted Márk evangéliumából: „Aki meg akarja menteni az életét, elveszíti azt, de aki érettem és az evangéliumért elveszíti életét, megmenti azt. Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelke azonban kárt szenved?” Ehhez tetted hozzá: „Akkor nyerek, amikor veszítek. A normál logikának ellene mond, de az élet törvényének nem. Modern konzumvilágunk üzenete: szívj magadba mindent, valósítsd meg maradéktalanul minden percben és pillanatban önmagadat! Eredmény: szerencsétlen leszel, belepusztulsz. Mihelyt az ellenkező irányba tudsz haladni, hogy visszafogod magadat, mérsékled magadat, lemondasz dolgokról, távolságot veszel, hihetetlen távlatok és lehetőségek nyílnak az ember számára.” Az emberiség elzárkózása önmagába nekem újra azt sugallja, hogy eljönnek pillanatok, az önmegismerés ideje, amikor megkérdezzük magunktól: kik vagyunk? Ki az a magam? Ki vagyok és miért vagyok? Miért volt, s ezután miért érdemes élnem? Vagyis nemcsak a válságban, a családi vagy a magányos elkülönítésben kell elgondolnom, hogy mit tettem eddig, s mit ezután, hanem talán egész életemre. 

Várszegi Asztrik (V.A.): A világban és környezetünkben nem várt meglepetésként a Halál angyala jár. Saját halálunk is közelebb került, valóságosan és gondolatban is. Fiatalkorom óta arra a krisztusi bölcsességre törekedtem, amit közös könyvünkből, a Beszélgetőkönyvecskéből idézel. Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is…? Többek között azt az bölcsességet kaptam, hogy ne a világot akarjam megnyerni, hanem a lelki értékekre törekedjek. Lehet, hogy a válaszomon az olvasók derülni fognak, vagy megbotránkoznak, de leírom. Katona voltam 1968-1970 között. Lenin születésének centenáriuma körül (1970) megjelent Lukács György filozófus Lenin című tanulmánykötete, abban olvastam. Az emberiség felemelésének, megváltásának két módja, útja van: a környezetet kell megváltoztatnunk, ez a forradalmi út, hogy aztán a változások az embert is átalakítsák lelkében, értékrendjében. A másik mód a prófétáké és Jézusé: a léleknek kell megtérnie és a bensőleg, szívében önzetlenné változott ember a környezetét is meg tudja változtatni. Ez a bölcsesség számomra már akkor egybeesett Jézus még egyszerűbb, képszerű és kristálytiszta tanításával: két út van az ember előtt, a keskeny és a széles, a keskeny az életre, a széles a pusztulásba vezet. Maroknyi életemben láttam s látom, hogy az ideológiák felajánlotta „széles és szabad” utak miként vitték s viszik tömegével embertársaimat a pusztulásba, kilátástalan helyzetbe. Lehet, hogy ennek most jár le az ideje, lehet, hogy kijózanodunk és új utakat keresünk. Nem könnyű, amiben vagyunk, hiszen látszólag nincs semmi beleszólásod sorsod alakulásába. Mégis dönthetsz valamiről. Arról, hogyan viszonyulsz mindehhez, milyen választ adsz erre. Keresheted, miként tudsz úgy élni, hogy ne légy magad terhére. S akkor más terhére sem leszel. Civilizációnk, felkészültségünk számos nagyon hasznos dologra megtanított bennünket. Egyre nem, arra, hogy mit kezdesz magaddal, ha tíz percre magadra maradsz. Magunk vagyunk magunknak a gond. Ha csak arra figyelünk, ami hiányzik, arra, hogy mi nincs, aminek pedig lennie kellene, akkor nem látjuk annak értelmét sem, ami van. Pánik, üresség, menekülhetnék fog el. Félelem, hogy ismét elszalasztjuk életünket. Amikor figyelmünk azt keresi, hogy mi az, amit nem kaptunk meg, amit elveszítettünk, akkor nem a jelenben vagyunk. és ez azt is jelenti, hogy elveszítjük a kapcsolatot önmagunkkal. Nem vagy kapcsolatban a saját életeddel. Nem érzed, hogy élsz. Nem érzed, hogy az életnek íze van, legyen az keserű, üres, félelmetes. Eltűnik az életkedv. Az élni akarás. Akkor sikerül az életünk, ha meg tudod szeretni, ami a miénk, a tiéd. Nem mintha ez a gyakorlatban magától menne. Feladat elé állít. Egy életen át. Hogy megszeresd, ami a tiéd...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.