2020. április 11., szombat

LOBBIÉRDEKEKET KÖVET A KORMÁNY A VÁLSÁGKEZELÉS SORÁN - INTERJÚ RÓNA PÉTER KÖZGAZDÁSSZAL

NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2020.04.11.


Az egyetemi tanár szerint a kormány nem mérte fel, hogy milyen időtávra vonatkozzon a gazdaságvédelmi csomagja.

A magyar kormány, ha jelentős késedelemmel is előállt egy részleteiben még nem ismert és három évre elnyújtott 9000 milliárd forintos gazdasági mentőcsomaggal. Az eddig megismertek alapján jó helyre megy ez a hatalmas összeg? 

Ez egy kevéssé kidolgozott, az uniós tagállamoktól, de a szomszédos országoktól is elmaradó, úgyis mondhatnám vérszegény bejelentés volt. Az az ember érzése, hogy a magyar kormány nem mérte fel reálisan, hogy mire számíthatunk. Mintha nem foglalkoztak volna azzal, hogy ha tegyük fel, nem lenne ez a csomag, akkor nélküle milyen mutatókat teljesítene a magyar gazdaság? Az a benyomásom, hogy nem fogalmazódott meg az sem, hogy kormányzati körök milyen hosszú válságos időszakra számítanak, mennyi idő alatt áll helyre a magyar gazdaság a járvány előtti időszak szintjére. A bejelentésekből az tűnik ki, hogy mindössze két negyedévvel számolnak, s az év végéig mindössze a GDP 2-3 százalékos visszaesésével. Ha így lenne, akkor Varga Mihály pénzügyminiszter egy héttel ezelőtti kijelentésére utalva a gazdaság egy "fekete nulla" százalékkal vészelné át ezt az időszakot. Ha ez reális lenne, akkor 2,5-3 százalék lett volna az ide növekedés válságmentesen. A világ legnagyobb része, beleértve az európai kormányokat is, ezzel nem ért egyet, sokkal súlyosabbnak, sokkal elhúzódóbbnak tartják ezt a válságot mint a magyar kormány, amely nem függetlenítheti magát ezektől a kilátásoktól. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy itt most egy jelentős sokkal kell szembesülnünk. 

A miniszterelnök az újraindítandó, éppen ezért támogatandó, kiemelt nemzetgazdasági ágazatok közé sorolta a turizmust, az egészségipart, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, az építőipart, a logisztikát, a közlekedést, valamint a film- és kreatív ipart. Vajon hogyan állt össze ez a lista, amely kétségtelenül tartalmaz több válság sújtotta terület is. 

A listát feltehetően a lobbiérdekekre támaszkodva állították össze. A kormánytagok számos ilyen tárgyaláson lehetnek túl. A turizmusra szánt 600 milliárd forintnál nem nehéz észrevenni, hogy a kormányfőhöz közelálló Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekei jelentős szerepet játszottak ebben a döntésben. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ez az ágazat napjainkban szinte teljesen összeomlott, és az újjárendeződés hosszú időt vehet igénybe. A turizmusból- vendéglátásból élő cégekből számosan lesznek olyanok, amelyek fizetésképtelenné válnak. Ezért is elgondolkodtató, hogy ilyen mértékű gyors segítségre éppen a turizmusnak volt-e szüksége? Hiszen minden jel szerint például a német turisták ezerszer meggondolják majd, hogy egy dunai sétahajóútra mikor fizetnek be ismét? De joggal aggódnak a főként a turistákból élő repülőtársaságok is, már a járvány elmúltával is, átmenetileg akár 60-70 százalékos visszaesésre is számíthatnak. Korántsem véletlen, hogy az amerikai Boeing repülőgyár egy időre leállította a termelését. 

Feltűnő, hogy a támogatandók közül hiányzik a magyar ipar húzóágazata, a gépjárműipar, pedig lobbisták ott is szép számmal vannak. 

Az iparág nagy szereplői mind multinacionális társaságok, amelyeket ezúttal nem kívánnak támogatni. Annak ellenére sem, hogy nagy foglalkoztatók, másrészt - a már említett turizmussal együtt - a GDP jelentős hányadát termelik meg. Az autók iránti kereslet akár 30-40 százalékkal is visszaeshet, és ez vonatkozik az eddig legdinamikusabban vásárló Kínai Népköztársaságra is. Emellett, véleményem szerint a nálunk működő gépkocsigyárak lemaradtak a technológia fejlesztésében, vagyis e-autók még nem gördülnek le a futószalagról...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.