MIÉRT INDOKOLATLAN A SZEGÉNYEK KIZÁRÁSA AZ ALAPVETŐ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBÓL?

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.10.19.

A múlt héten meglehetősen markáns megfogalmazásban nyomatékosította Ungár Péter, LMP-s képviselő írásbeli kérdésre adott válaszában Rétvári Bence, államtitkár, hogy miért módosított a Fidesz még januárban az addig hatályos társadalombiztosítási törvényen, amely július 1. óta arról rendelkezik, hogy féléves tartozás után csak fizetés ellenében lehet állami egészségügyi ellátást igénybe venni.

A kormánynak eszerint az volt a célja a törvénymódosítással, hogy

„akinek jövedelme van, az fizesse meg a tb-járulékot, és ne bújjon ki a közteher megfizetése alól”, mert „[n]em igazságos, ha a járulékfizetők és a járulékfizetést elkerülők ugyanolyan ellátásban részesülnek”.

2020 nyaráig az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetőket ellátták, s csak utólag hajtották be rajtuk az elmaradt járulékokat. 2020 július 1-től viszont a „társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről” szóló törvény értelmében háromhavi tartozást követően érvénytelenítik az adós taj-számát, így a nem fizetők nem juthatnak térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A változtatást a kormány a visszaélések visszaszorításának szándékával indokolta. Augusztusban egy újabb módosítással rálicitáltak az egyébként is szigorú törvényre, amikor is a sürgősségi ellátást is kivették az ingyenes körből a hat hónapnyi tartozással rendelkezők számára. Bár a sürgősségi ellátás senkitől nem tagadható meg, az elvégzett beavatkozásokat 750 ezer forintig a betegnek kell kifizetnie utólag, az afeletti részt már átvállalja az állam.

Azért is fontos, hogy az államtitkár ezen a ponton járuléknak nevezi a tb-hozzájárulást, mert következő mondatában arról ír, hogy az adóelkerülés oldalára áll az, aki nem ért egyet az alapvető ellátások megfizettetésével a tb-hátralékkal rendelkezőkkel. Technikailag ugyanakkor teljesen igaza van Rétvári államtitkárnak, amikor az adóelkerülés szót használja, csakhogy éppen ez mutat rá, mennyire abszurd azzal érvelni, hogy a legszegényebbek sarcolása aligha segít – az Európában és a világon messze nem egyedülálló módon – a jelentős kihívásokkal küzdő társadalombiztosítási rendszeren. A járulékbefizetések kimaradásán ugyanis éppen akkor lenne értelme lamentálni, ha az valóban egy önálló kasszába folyna be, nem pedig egy adóalapba a sok közül, amely ugyanúgy a központi költségvetéshez tartozik...

ITT OLVASHATÓ