2021. szeptember 14., kedd

„ITT NEM LEHETETT HOME OFFICE-BAN PAKOLNI A TÉGLÁT ÉS SZEDNI A PARADICSOMOT” - INTERJÚ ROSTÁS ARANKÁVAL, BAKSI KÖZÖSSÉGI PROGRAMSZERVEZŐVEL ÉS AKTIVISTÁVAL

MÉRCE
Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2021.09.14.


Rostás Aranka a Csongrád megyei Bakson közösségi programszervezőként dolgozik. Az 1 Magyarország Kezdeményezés aktivistája egy nemrégiben szervezett konferencián szenvedélyesen beszélt arról, hogy a magyarországi áramszegénység miként hat ki a szegénységben élő közösségekre. Arról kérdeztük, hogy a roma közösséget miként érintette a koronavírus-járvány, de szót váltottunk arról is, hogy mit jelent ma roma embernek lenni Magyarországon. A beszélgetésünk idején éppen táborozáson vett részt, így a kérdéseinkre telefonon keresztül és e-mailben válaszolt.


Mérce: Mesélne arról, milyen táboroztatásban vett részt?

Rostás Aranka:
Komplex telepprogramban dolgozok, és nyári táboroztatás zajlott a szociális munka mellett. Általában 6- 18 év közötti gyermekek vesznek részt a táboroztatásban, ahol minden tábor egy tematikára épül fel. Tavaly is volt, és remek hangulatban telt el, ahogy az eddigiek is így telnek. Fontos számunkra, hogy a gyermekek tartalmasan töltsék el a nyarat, és a táborok maradandó élmények legyenek nekik, amikből később tudnak építkezni.

Mérce: Miként érintette a baksi roma közösséget a koronavírus-járvány? A K-Monitor által kikért adatok szerint január 1-jéig Baks mintegy 2000 fős lakosságából 5-en vesztették el az életüket a járvány következtében. A tavasszal zajlott 3. hullámot miként vészelte át a közösség?

Rostás Aranka: Sajnos a halálesetek nagyon megviselték a helyieket. Mondhatni a mi közösségünk az áldozatokért egy szívvel és lélekkel imádkozott. Aztán sok olyan család elvesztette a munkahelyét, akik a mindennapi kenyérért dolgoztak. Ezt úgy kell érteni, hogy napszámba vagy kubikos munkába jártak, és napi 7-8 ezer forintért dolgoztak. Amikor a nap végén megkapták a bérüket, azzal a lendülettel a helyi boltban el is költötték vacsorára, és a másnapi ennivalóra. Gondoljunk csak abba bele, hogy hogyan is tartalékolnak ezek a mélyszegény családok? Hát sehogy!

Itt nem lehetett az a variáció, hogy most home office-ban pakolom a téglát, szedem a káposztát vagy a paradicsomot. Ráadásul többgyermekes nagycsaládokról van szó, akiknek meg kellett oldaniuk, hogy ha már a számlát nem tudják fizetni, akkor a létfenntartásához teremtsék elő az ennivalót. Mindenki óriás szűkösség árán, ahogyan már többször is jártak, járvány ide vagy oda, vészelték át a járványt. Sokan megbetegedtek, és a szövődményeket még most is szenvedik. Vannak olyanok, akiknek nincs társadalombiztosítási támogatásuk, mert semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek, így nem jogosultak rá. Ezek az emberek nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy havonta tudjanak 8000 forintos tb-t fizetni, tehát hogy is gyógyulnak ők? Hogyan veszik meg a méregdrága gyógyszereket és vitaminokat. Sehogy!

A negyedik hullámot meg ne is említsük. Az első hullámban az 1 Magyarország Kezdeményezés, és a baksi polgármester úr segítségével és összefogásával tudtunk szárazáru élelmiszert adni Bakson 200 rászorult családnak. Most, 2021 augusztusában ismét sikerült a Fényhozók Alapítvány és az 1 Magyarország kezdeményezés segítségével szárazáru élelmiszert osztanunk Bakson, Kisteleken, Szegeden és Hódmezővásárhely településeken összesen 400 családnak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.