MÁR „ELLENZÉKI” MÉDIACSOPORTJA IS VAN A NER-NEK – EZZEL EGYÜTT A SAJTÓ KÉTHARMADÁT KONTROLLÁLJÁK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2022.02.08.

Az állami média és a vállaltan kormánypárti orgánumok alkotta csúcsliga mellett megszületett a NER-sajtó másodosztálya: a Fidesz-rendszer tulajdonosi befolyása alá került, ám tartalmilag – még – nem teljesen átállított, „ellenzékinek”, függetlennek vagy pártsemlegesnek tűnő kiadványok csoportja. Az összesen 241 országos hatású közéleti- vagy tömegcsatornából 26 sorolható a fenti átmeneti kategóriába, 132 pedig tisztán fideszes. Ha e két számot összeadjuk, már kétharmadnál járunk – listánkon ráadásul további nyolc, úgymond „bizonytalan státuszú” médium is szerepel.

„Mostanra sikerült megteremteni a médiaegyensúlyt Magyarországon” – a minap ezzel a címmel számolt be a Magyar Nemzet arról az Igazságháborúk című konferenciáról, amelyet a közpénzfaló Batthyány Lajos Alapítvány, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség, valamint az Alapjogokért Központ rendezett. S hogy biztosan ne legyen érdemi vita semmiről, az ankétot a jelenlegi hatalomhoz ugyancsak minden körülmények között lojális XXI. Század Intézet és Nézőpont Intézet főalakjai tették „színesebbé”. Egyedül G. Fodor Gábor törte meg az összhangot – megfeddvén azokat, akik jobboldaliként még az abszolút igazságot merik keresni, ahelyett, hogy tudomásul vennék, a nyilvánosságban „igazságok háborúja zajlik”. A megteremtődött médiaegyensúlyt a felszólalók szerint egyébként úgy kell érteni, hogy „ha az eléréseket nézzük, akkor jelenleg nagyságrendileg ugyanannyian olvassák a kormánypárti és az ellenzéki médiatermékeket”. A konferenciázók tehát úgy látták: tűnhet soknak a fideszes vagy újonnan kormánypártivá átalakított orgánumok száma, valójában nem ez a fontos. Hanem az, hogy a meglévő csatornákon keresztül mennyi emberhez jutnak el az ilyen vagy amolyan oldali hírek, kiadványok.

Mivel a Válasz Online hisz az igazságban és a tények radikalizmusában, a kissé légies „elérés” vizsgálata helyett ragaszkodunk a kormányoldal által megtartott, „megszelídített”, átvett, felvásárolt érdekeltségek számának áttekintéséhez. Egyszerűen azért, mert a nyilvánosság meglévő fórumai közül sokan nem auditáltatják a látogatottságukat. Ráadásul a napi médiafogyasztási adatok gyakran a bulvártartalom aktuális mennyisége szerint lőnek ki vagy hullanak alá – tehát semmi közük egy-egy sajtótermék közéleti befolyásolóképességéhez, véleményvezérségéhez. (Példának okáért: a Digitális Közönségmérési Tanács [DKT] és az e.Gemius legfrissebb, idén januári kimutatása alapján a Telex, a hvg vagy a 444 napi átlagos egyedi látogatószáma nincs a top 9-ben – szemben például az Index-szel, az Origóval, a ripost.hu-val és a Borsonline-nal –, miközben a politikai jelentőségük aligha vitatható.) Amennyiben tehát a legellenőrizhetőbb és -érdemibb piaci adatra vagyunk kíváncsiak, először is azonosítanunk kell az országos hatású közéleti médiumokat, majd megállapíthatjuk, hány kiadványt, csatornát ellenőriz tulajdonosi oldalról a Nemzeti Együttműködés Rendszere, illetve a Fideszen kívüli világ.

Bő egy éve, nem sokkal az Indextől lelépők Telex-indítása után igazoltuk, hogy a NER már addigra megszerezte a kontrollt a politikailag releváns sajtótermékek 50 százaléka felett. Tehát feléptette az infrastruktúrát ahhoz, hogy egy tömbként uralja a piac nagyobb részét – úgy ráadásul, hogy a nyilvánosság másik fele nem valami „összellenzéki” üzenetközvetítő konglomerátum, hanem jórészt egymástól is független, értékrendileg nehezen összeolvasztható szigetek halmaza. Ahol a szereplők jól látható része – például a Válasz Online is – fontosabbnak tarja a sajtószerű működést, a klasszikus újságírást a hatalmi vagy pártszempontoknál.

Mára újabb történetek egyértelműsítették, hogy mely médiumok kényszerülnek „felajánlani függetlenségüket”, értsd: rendre átengedni a felületeiket a kormányzati propagandának, politikaitermék-közvetítésnek. Tavaly ősszel az ellenzéki előválasztás bizonyult vízválasztó eseménynek, majd elindult a parlamenti voksolás előjátéka – és rögtön meg is dőltek azok a tulajdonosi fogadkozások, hogy például a Pesti Hírlap–168 Óra-klub, illetőleg az Index minden körülmények között megőrzi hitelességét és eredeti karakterét.

Ahogy már dokumentáltuk, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. ernyője alatt egy tulajdonosi körbe terelődött a régen a baloldal „tábori” újságjaként emlegetett 168 Óra és a 168.hu internetes portál, az Elle magazin, a Neokohn nevű konzervatív-liberális zsidó oldal, valamint az ingyenes terjesztésű Pesti Hírlap. Amely aztán meghökkentően egyoldalú, az akkori – később felmondott – főszerkesztő számára is elviselhetetlen Dobrev-kampánnyal szállt be az ellenzéki előválasztásba. Ezzel természetesen a Fideszt segítették (volna), hiszen a kormányoldal „Gyurcsánynét” óhajtotta 2022-es ellenfélnek. Cserébe állami jutalomhirdetések zúdultak a lapra, s ez a központi pénzfolyatás azóta is tart – de a Szerencsejáték-reklámok és „Előre megy, nem hátra” típusú tájékoztató oldalak közé néhány cikk is odafér azért...

ITT OLVASHATÓ