2022. szeptember 12., hétfő

MIÉRT ILYEN MAGAS ÉS MEDDIG? - A JELENLEGI MAGYARORSZÁGI INFLÁCIÓ TERMÉSZETÉRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2022.09.12.


Ismeretes, hogy Orbán Viktor nemrég még azt tanácsolta a magyaroknak, hogy dolgozzanak többet, ha lépést akarnak tartani az emelkedő árakkal. Az egyesek szerint horrorisztikusnak mondott augusztusi inflációs adat megjelenésének napján Gulyás Gergely a kormány új javaslatát tolmácsolta. Szerintük „rossz választ adtunk az agresszióra”, mert a szankciók inflációra vezetnek, és ha azokat felfüggesztenék, a drágulás azonnal megfeleződne. Hát nem egészen ez a helyzet a magyar gazdaságban, nézzük, hogyan is állnak a dolgaink.


Milyen mértékű inflációról van szó?


A Statisztikai Hivatal szerint az áremelkedés augusztusban 15,6 százalékos volt, ám uniós módszertan szerint számítva, a harmonizált index ennél jóval nagyobb, 18,6 százalékost jelzett. A különbség egy része érthető, más része nem. A harmonizált árindex figyelembe vette az augusztusban már érvényes rezsiemelést. Ezt a KSH a hazai piacra szánt mutatójában majd csak szeptembertől teszi meg. Noha a megemelt áram- és gázszámlákat már augusztustól fizetnünk kell, ennek figyelmen kívül hagyásával fiktív jólétet lehet kimutatni (és a nyugdíjkorrekció is kisebb lehet a tényleges drágulásnál).

Másrészt a hivatal a nekünk szánt indexben nem számol a külföldiek magyarországi fogyasztásával, míg az uniós módszertan ezt megköveteli. Hogyan tudják ezt a KSH-ban megoldani, nem ismeretes. De ha megoldják (például becslésekkel), téves eredményt mutatnak ki. Hiszen a külföldiek hazai vásárlásai hozzáadódnak az itthoniak keresletéhez, és együtt teremtenek lehetőséget az áremelési szándékok elismerésére. A kereslet húzta inflációból nem különíthető el, hogy az a rezidensek vagy a nem magyar állampolgárok fogyasztási keresletéből adódik-e. (És hova sorolódik a kettős állampolgárok fogyasztása?)

Az említett felvetésektől függetlenül, a háztartások zöme egyik inflációs adatot sem fogadja el, mert az üzletekben és a szolgáltatóknál jóval nagyobb drágulást érzékel, ami nagyon is érthető. Hiszen leggyakrabban élelmiszereket vásárolnak, és ezeknek az árai ebben az évben az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedtek – hivatalosan is –, a fogyasztói kosárba kerültek 40-60 százalékkal is (kenyér, margarin, sajt, tojás, száraztészta, rizs, sertészsír, baromfi stb.). A szerencsétlen háztartási naplót vezető persze nem tud súlyozni és kereslete nem öleli fel a fogyasztói kosár teljes tartalmát. Beéri egy-egy termék vagy szolgáltatás drágulásán szörnyülködni, és minden adott esetben igaza van. Nem illik lefitymálni ezt a véleményt, mert inflációs várakozásai, bér-, nyugdíjemelési követelései, vállalkozásának árszabásai, mint szociológiai tényhez, ehhez igazodnak.

Magam is készítettem egy kis felmérést: egy nagy élelmiszerlánc tavaly decemberi és a most augusztusi reklámújságjában szereplő kínálat árait vetettem össze, amiből az idén lezajlott árnövekedés kiolvasható. Bizony az esetek többségében a KSH által jelzettnél jóval nagyobb drágulás mutatkozott. Akik tehát ennek az üzletláncnak voltak a vásárlói, nem alaptalanul hitetlenkedtek a hivatal által publikált árindex felett. (S tudjuk, hogy a kereskedő cégek, ha nem is kartellben, de követik a többiek árszabásait.)..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.