"SENKINEK LÖVÉSE SINCS", MI LESZ ÍGY AZ ERASMUS-DIÁKOK ÉS AZ EGYETEMI KUTATÁSOK SORSA

HVG
Szerzők: ARATÓ LÁSZLÓ, WINDISCH JUDIT
2023.01.10.

Egyelőre még nincsenek veszélyben, de 2024-től nagy érvágást jelentene a magyar egyetemisták nagy része számára az a brüsszeli döntés, amely az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Az intézkedésben semmi meglepő nincs, és a kormányt sem érte váratlanul, hiszen az Európai Tanács decemberi döntésén alapul, viszont már nem sok idő van, hogy helyrehozzák. Az érintettek addig teljesen tanácstalanok, és első hallásra borzalmasnak nevezték a történteket.

Sürgősen megoldást kellene találnia a magyar kormánynak, ha nem akarja, hogy több ezer, alapítványi fenntartású egyetemen tanuló diák és oktató kimaradjon az Erasmus+ programból. Márciusig kell ugyanis teljesítenie azokat a feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy ismét megnyíljanak az uniós pénzcsapok az intézmények számára.

Hétfő reggel a Népszava szellőztette meg, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Ezekről az alapítványokról írtuk korábban, hogy nem másra szolgálnak, mint arra, hogy a kormány "egyetemi modellváltás" címszó alatt bebetonozza vele a szellemi és kulturális hátországát. 2021-es cikkünkben azt is leírtuk, hogy ezeknek a kuratóriumába jellemzően kormánypárti vagy kormányközeli személyek kerülnek, akik egy esetleges 2022-es kormányváltás után is a helyükön maradtak volna.

A Népszava most azt írta, hogy a döntésről a bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott magyar hatóságokat.

Bár a jelenleg már futó programokat a felfüggesztés nem érinti, a tét nem kicsi: az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint

csak 2020-ban több mint 20 ezren vettek részt valamelyik programban, ehhez pedig majdnem 15 milliárd forint támogatást adott az EU.

Az oktatási csereprogramban a magyar diákok legnépszerűbb célországai között az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Szlovákia, Románia és Görögország szerepelt. A beérkezett pályázatok 80 százalékát egyébként pozitívan bírálták el.

Arról ugyan nincs külön adat, hogy a korábbi kedvezményezettekből hányan tanultak olyan egyetemen, amelyet azóta alapítványi fenntartásba hajszolt a kormány (ilyen magyar intézményből egyébként összesen 21 van), de az biztos, hogy a küldő intézmények között toplistás helyen szerepelt például a Budapesti Corvinus Egyetem, amelyet alapítványivá alakítottak. Az intézmény honlapja szerint 2014 és 2020 között 11 projektre 3,6 millió euró támogatást nyert a Horizont 2020 kutatási keretprogramból. 2020 decemberében pedig története során először konzorciumvezetőként elnyert egy 4 millió eurós összköltségvetésű pályázatot...

ITT OLVASHATÓ