Szerző: NEUBERGER ESZTER
2023.09.27.
Titkos ukrajnai biolaborok, megrendezett bucsai mészárlás, náci ukrán rendőrfőnök, Nyugat-Ukrajna Lengyelországhoz csatolásának elkottyantott terve - csak néhány példa a dezinformációs narratívák közül, amelyeket az orosz-ukrán háború 2022. februári kezdete óta nagy erőkkel igyekezett a nyilvánosságban terjeszteni a Kreml propagandagépezete.
Ezek a félrevezetőnek vagy teljesen hamisnak bizonyult történetek egytől egyig egyfajta információs hadviselés részét képezik, amelynek célja az orosz érdekek érvényesítése. A jelen háborús helyzetben ez nem jelent mást, mint Ukrajna háborús erőfeszítésének gyengítését a nyilvánosság tereiben is. A stratégia azonban önmagában nem új keletű, egészen a szovjet időkig nyúlik vissza. Erről és az orosz dezinformációs gépezet működéséről még a háború első hónapjaiban beszélt a Lakmusznak adott interjújában Michael D. Weiss, a téma egyik fontos szakértője.
A Moszkvából vezérelt információs aknamunka egyik legfontosabb terepe az orosz-ukrán háború kezdete óta eltelt több mint másfél évben az online nyilvánosság, ezen belül is a különböző tartalommegosztó- és közösségi platformok lettek.
A platformokat működtető globális nagyvállalatoknak pedig kezdettől fogva kiemelt felelősségük van abban, hogy a kifejezetten dezinformációs céllal terjesztett tartalmak mekkora közönséghez jutnak el ezeken a platformokon.
Az Európai Unió már régóta igyekszik rábírni a nemzetközi techcégeket, tegyenek többet a felhasználók védelméért a hamis, félrevezető, gyűlöletkeltő, jogsértő tartalmaktól. 2018-ban tető alá hozták dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet. Ezt aláírva az ágazat legnagyobb nemzetközi szereplői, például a Twitter, a TikTok, a Facebookot és az Instagramot működtető Meta, a Google vagy a Microsoft is vállalták, hogy aktívan tesznek platformjaikon a káros tartalmak terjedése ellen. 2022 júniusára- nem függetlenül a háborús dezinformáció jelentette fenyegetéstől - elkészült a kódex kibővített változata is.
Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (Digital Services Act - DSA) is. A jogszabály többek között arra kötelezi az óriásplatformokat, hogy folyamatosan figyeljék a felhasználókat veszélyeztető biztonsági kockázatokat, és dolgozzanak ki hatásos védekezési mechanizmusokat a kivédésükre.
A Reset nevű, tech kutatókat, elemzőket és szakpolitikai tanácsadókat tömörítő kezdeményezés a háború kezdetétől fogva figyelte a nagy platformokon zajló orosz dezinformációs tevékenységet és a platformokat üzemeltető cégek reakcióit a problémára. Az Európai Bizottság most hivatalos jelentés formájában adta közre kutatásuk eredményeit.
A jelentésből kirajzolódik:
a legnagyobb techcégek komoly biztonsági kockázatot okoztak az Európai Uniónak azzal, hogy nem sikerült visszaszorítaniuk az orosz dezinformáció terjedését a platformjaikon. Ha a Digital Services Act már a háború első egy évében is érvényen lett volna, mindegyik óriás platformcég megsértette volna az ebben lefektetett uniós előírásokat, és súlyos büntetések fizetésére lett volna kötelezhető.
A következőkben a tanulmány alapján bemutatjuk:
- Mivel próbálkozott az orosz dezinformációs gépezet a közösségi médiában?
- Hogy terjedhettek az Európai Unió területén központilag betiltott orosz állami médiumok tartalmai zavartalanul ezeken a platformokon annak ellenére, hogy azok üzemeltetői vállalták a korlátozásukat?
- Hogyan reagáltak azokban az esetekben, amikor a felhasználók a platformok felhasználási feltételeit egyértelműen megsértő (hamis, félrevezető, esetleg egyenesen gyűlöletkeltő) tartalmakkal találkoztak, és ezeket jelentették?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.