MIÉRT CSÚSZIK MAGYARORSZÁG EGYRE LEJJEBB AZ UNIÓS FEJLETTSÉGI RANGSOROKBAN?

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2025.03.06.

A sikeres Magyarországról és az uniós segítséggel ellenünk összeesküvő külső körülményekről szóló kormánypropaganda dacára azt mutatja az összehasonlítás a régiós posztkommunista tagországok teljesítményével, hogy 2010 után Magyarország nemcsak külön úton, hanem tévúton is jár számos területen – ez a kép rajzolódik ki a TÁRKI Társadalmi riport 2024 című, frissen megjelent tanulmánygyűjteményéből.

Magyarország 2004-es uniós belépése óta éves GDP-jének átlagosan három százalékát kitevő nettó felzárkóztatási támogatást kapott az EU-ból. Ennél is fontosabb az egységes piachoz csatlakozás gazdaságfejlesztő jelentősége: ezt a támogatások hatásának két és fél-háromszorosára becsülik. Az ország gazdasági fejlettsége jelentősen közeledett az EU fejlettebb tagállamaiéhoz, de a közép- és kelet-európai tagállamok többségéhez (a továbbiakban: EU11-országok) képest gyengébben teljesített.

Ez a TÁRKI nemrég megjelent, Társadalmi riport 2024 című tanulmánygyűjteményének központi állítása, ezt mutatják be adatokkal és értelmezik az 1990 óta kétévente, immár tizennyolcadszor megjelenő kötetben a magyar empirikus társadalomkutatások széles körét reprezentáló írások. Ahogy a kötet állandó szerkesztője, Tóth István György közgazdász-szociológus, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója (és az intézet alapítója, egyben a könyvsorozat egyik elindítója, Kolosi Tamás kiszállása után nemcsak szerző-, hanem szerkesztőtársává is lett Gábos András és Medgyesi Márton) írja a könyv előszavában: a Társadalmi riport „fontos eleme a demokrácia infrastruktúrájának”.

A 2024-es kötet vezértémája tehát Magyarország európai uniós tagságának húsz éve. Mivel ebből tizennégy év a Fidesz kétharmados kormányzása alatt történt, a kötet azt mutatja be, mi a mérlege, hova vitte a magyarokat a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

Rosszabb pozícióba, mint 2010-ben volt – állítja a kötet első tanulmányának két szerzője, Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám: „A 2010 utáni magyar berendezkedés (az Orbán-rendszer) külön útra terelte és az unió peremére sodorta az országot.”

Mik voltak az Orbán-rendszer fő gazdaságpolitikai céljai? Az uniós források lehívásán kívül a nemzeti nagytőke és a nemzetközi tőke úgynevezett termelő szektorainak előnybe hozása és szükségleteik teljesítése, a nagyvállalatok szektorok szerinti szelektív többletadóztatása, valamint a munkaalapú társadalom kiépítése – összegzi a három szerkesztő a kötet előszavában.

De a magyar felzárkózás elmaradt a hozzánk hasonló helyzetben lévő EU-országokétól. „A járvány kitörése, de különösen a 2022-es parlamenti választásokhoz kapcsolódó költekezés, az uniós források elapadása, az Ukrajna elleni orosz agresszió és a részben ezekhez is köthető inflációs környezet kialakulása ráadásul válságba sodorta a magyar gazdaságot, gyengítve a korábbi évek relatíve gyengébb felzárkózási eredményeit is.”

Cikkünkben a Társadalmi riport 2024 Magyarország EU-mérlegét megvonó írásainak (a kötet 24 tanulmányának csak egy részét szemlézve) főbb állításait foglaljuk össze...

ITT OLVASHATÓ