Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.06.20.
Az Európai Unió arra törekszik,
hogy az általa elérhető és zár alá vett orosz állami javak hozamából több pénzt tudjon Ukrajna támogatására fordítani – írja a Politico. Ez úgy kívánják elérni, hogy a vagyontömeget az eddiginél nagyobb nyereséggel kecsegtető – ámbátor ennek megfelelően kockázatosabb – alapokba fektetnék.
A brüsszeli portál emlékeztet arra, hogy a világ hét legnagyobb fejlett nemzetgazdasága – a G7 – tavaly megállapodott abban, hogy 45 milliárd eurónyi támogatást juttatnak Ukrajnának, a lefoglalt orosz vagyoni elemek kamatából, kötvényhozamából vagy speciális befektetési nyereségéből. Ebből az összegből az EU-ra 18 milliárd euró vállalás jut, ami ez év végére el is fogy majd. Eddig az Euroclear belgiumi befektetési alapban forgattak meg ilyen tőkét, de ott előírás, hogy csak a minimális kockázatvállalást jelentő – és egyben csupán alacsony hasznot hozó - belga központi banki befektetések révén szabad fialtatni a pénzt. Tavaly ez csupán 4 milliárd eurót hozott a konyhára. Most az a terv, hogy nagyobb haszon reményében valamivel nagyobb rizikót vállaljanak, közel 200 milliárd euró orosz állami vagyon befektetésével. Azt nem árulták el a portálnak, hogy mely befektetési alapokat szemelték ki.
A 2022-ben befagyasztott orosz állami vagyon teljes vagy részleges kisajátításának az ötlete is felmerült, de azt – mint a Politico írja – több tagállam, köztük Németország és Olaszország főként jogi aggályai miatt elvetették. Az Unió tehát ügyelni kíván arra, hogy magából a befagyasztott tőkéből ne vegyenek el, csupán a hozamát forgassák meg a befektetési piacon – ami persze magas kockázat esetén azzal is járhat, hogy nem nyereség, hanem veszteség keletkezik, amit aztán az uniós adófizetők fognak finanszírozni.
A Politico arra is felhívja a figyelmet, hogy az orosz állami javak zár alatt tartását félévente meg kell hosszabbítani, mégpedig a tagállamok egybehangzó állásfoglalásával. Félő, hogy ha a törzstőkéhez is hozzányúlnának, akkor Magyarország vétóval élne. Budapest korábban már fenyegetőzött ezzel.
Barack Obama – Magyarországot hozva fel intő példaként - arra figyelmeztetett:
az Egyesült Államok veszélyes mértékben közel került ahhoz, hogy kormányzati tisztségviselői autokratikus módon ténykedjenek – írta a minap a New York Times, és az erről szóló cikket – lapszemle a lapszemlében - a bécsi Der Standard, valamint a német Frankfurter Rundschau is érdemesnek tartotta arra, hogy külön ismertesse olvasóival.
A volt amerikai elnök a Connecticut állambel Hartfordban beszélt egy civilek által szervezett rendezvényen. Kiemelte az olyan hagyományos értékek erózióját, mint a jogállamiság, a független igazságszolgáltatás, a sajtószabadság és a tiltakozáshoz való jog. A demokrácia – mondta – az alkotmány és a jog követését igényli a kormányzat embereitől és a bíráktól. „Azt igényli, hogy ezek az emberek vegyék komolyan az esküjüket, mert ellenkező esetben olyan irányba kezdünk sodródni, ami nem az amerikai demokráciával egyeztethető össze, hanem az autokráciával, az Orbán alatti Magyarországgal.” Obama szerint Amerika még nem tart itt, de már veszélyes mértékben közel került ehhez az állapothoz.
Többször foglalkoztam már ebben a nemzetközi lapszemlében
a német Maja T. ügyével, a német sajtóban újra és újra megjelenő írások okán. A 24 éves német állampolgár a magyar vádhatóság szerint 2023 februárjában részt vett súlyos testi sértések elkövetésében Budapesten. Az atrocitások annak kapcsán történtek, hogy európai neonáci aktivisták a magyar fővárosban megemlékeztek a második világháború alatt, Budapest ostroma idején vérfürdőbe torkollt kitörés évfordulójáról. Az évforduló napján magukat antifasisztának nevező, szintén külföldi állampolgárok Budapest több pontján fizikailag bántalmaztak általuk neonácinak tartott személyeket.
Maja T. – aki egyébként a hivatalos szóhasználat szerint nem bináris személy, tehát nem tekinthető egyértelműen se férfinak, se nőnek, és ez a tény ezekben a napokban, a tervezett Pride, illetve az azzal összefüggésben keletkezett jogi hercehurca miatt különösen érzékennyé teszi az ügyet -, szóval Maja T. tavaly nyár óta magyar vizsgálati fogságban van. A német hatóságok – magyar megkeresésre – 2023 decemberében vették őrizetbe, majd a szászországi tartományi bűnüldöző hatóság 2024 júniusában kiadta Magyarországnak, de csak azért, mert a német szövetségi alkotmánybíróság ezt megtiltó határozata néhány órás késéssel született meg.
Maja T. – írja most a Tageszeitung, röviden TAZ-ként emlegetett berlini lap - védői szerint két hete éhségsztrájkot folytat, az embertelen fogva tartási körülmények miatt, és nyolc kilót fogyott. A magyar illetékesek tagadják, hogy rossz bánásmódban részesülne. A lap viszont beszámol arról, hogy két zöldpárti német parlamenti képviselő - Katrin Göring-Eckardt és Helge Limburg -, valamint Daniel Freund néémet zöldpárti európai parlamenti képviselő – a német igazságügyi miniszterhez intézett levélben követeli Maja T. hazahozatalát Németországba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.