HAZUDOZIK ÉS ÁLMODOZIK

FACEBOOK
Szerző: KÁTAI ISTVÁN
2025.07.06.

Orbán Viktor politikája ma már nem más, mint egy szüntelenül ismétlődő, álságos történetmondás. Hazudozik – otthon és Erdélyben is. És álmodozik, de ezek az álmok egy egészen sötét jövőre készítik fel az országot és a külhoni magyarokat is. Az általa teremtett világban mindenki csak eszköz, minden szó üres, minden siker csak propaganda – a valóság pedig napról napra romlik.

Hazugságok hálója

Orbán legnagyobb hazugsága az, hogy Magyarország ma egy sikeres, független, biztonságos, egységes ország. Ezt szajkózza Erdélyben is, minden alkalommal, amikor bekapja a mikrofont, a nemzeti egységről beszél, miközben a magyar társadalmat régóta nem látott mélységben megosztja, a határon túli magyarságot pedig lebutított szavazógéppé alacsonyítja. Nincs valódi szolidaritás, csak kliensek vannak, akiktől hűséget, lojalitást vár el minden támogatásért cserébe. Az erdélyi magyar szervezetek, amelyek a magyar kormány kegyéből élnek, mára szinte teljesen elvesztették önálló hangjukat – mindent alárendelnek a NER érdekeinek.

Hazugság az is, hogy Magyarország ma szabad és független. A jogállam maradékaival sem törődnek, a média, az igazságszolgáltatás, az önkormányzatok, az egyetemek mind-mind a hatalom szolgálatába lettek állítva. Az, amit Orbán „nemzeti szuverenitásnak” nevez, valójában a vezér akaratának korlátlan érvényesítése – mindenki más szava, véleménye, élete, szabadsága másodlagos.

Hazugság, hogy a határon túli magyarok számára a Fidesz rendszere hozta el a biztonságot. Valójában a támogatások, pályázatok, alapítványok világa egyre inkább a megfélemlítés, a hallgatás és a kiszolgáltatottság légkörét terjeszti. Aki kritizál, elesik a forrásoktól. Aki kérdez, gyanússá válik. Aki önálló kezdeményezést indítana, azt vagy beolvasztják a rendszerbe, vagy ellehetetlenítik.

Álmodozás a múltban, rettegés a jövőtől

Orbán álma egy vezérelvű, illiberális, parancsuralmi Magyarország – és Kárpát-medence. Egy olyan világ, ahol mindenki a helyén van: a vezér mondja meg, mi a magyar, ki a jó magyar, mi az elfogadható gondolat, és mi a tiltott beszéd. Az álma egy olyan közeg, ahol nem számít az egyéni felelősség, a nyitottság, a pluralizmus, az őszinte párbeszéd. Mindenki vagy „velünk van”, vagy ellenség.

Álmodozik a „történelmi nagy magyar sikerekről”, miközben a fiatalok tömegesen menekülnek el Magyarországról és Erdélyből is, mert itthon nem látnak jövőt. Álmodozik „nemzeti felemelkedésről”, miközben a mindennapokban elszegényedés, lemaradás, megfélemlítés, kiábrándulás uralkodik. Álmodozik arról, hogy a világ ránk figyel, miközben Magyarország soha nem látott mértékben vált elszigetelté, szövetségesek nélküli országgá – miközben a Fidesz vezette NER csak az autoriter, illiberális, nyugati értékeket tagadó rendszerek (Oroszország, Kína, Szerbia, Azerbajdzsán, Törökország) barátságát keresi.

A határon túliak manipulációja

A külhoni magyarság sorsa külön tragédia ebben a rendszerben. A szavazati jog kiterjesztése, a támogatási rendszerek, a kulturális beruházások – mind-mind a NER lojalitási rendszerének részei. Nem valódi közösségi építkezés, nem autonómia, nem szabadság. Hanem kontroll, befolyás, félelem, hallgatás, megosztottság. Erdélyben mára az RMDSZ egyetlen feladata, hogy biztosítsa Orbán rendszerének támogatását, hogy elhallgattassa a kritikus hangokat, és hogy mindenki tudja: „aki nincs velünk, az ellenünk van”.

A szavazási rendszerhez nyúlni most tényleg nem éri meg nekik, mert a jelenlegi modell maximálisan kiszolgálja a Fidesz érdekeit: levélszavazat, minimális kontroll, totális mozgósítás, központi utasítások. Ez nem demokrácia, hanem a demokrácia paródiája.

A háborús retorika és a félelemkeltés

Orbán újabb és újabb hazugsága az, hogy „megóv bennünket a háborútól”. Valójában a béke szavával a legcinikusabb háborús propagandát folytatja: mentegeti Putyin Oroszországát, relativizálja az orosz agressziót, és közben azt sugallja, hogy mindenki más a háború pártján áll. Miközben a magyar társadalmat szisztematikusan félelemben tartja, és a legkiszolgáltatottabb csoportokat uszítja egymás ellen.

Valóság helyett: díszletek, propagandák, tapsoló tömeg

Miközben az ország minden szegletében egyre több a szegény, a kilátástalan, a félelemben élő ember, a Fidesz propagandagépezete – beleértve az erdélyi és határon túli médiát is – folyamatosan csak sikerjelentéseket, újabb és újabb illúziókat gyárt. Az űrhajós, a Nobel-díjas, a sporteredmények, mind csak díszlet: mögötte egy olyan ország áll, amely elvesztette önbizalmát, önállóságát, és ahol mindenki tudja, hogy a valóság egészen más, mint amit a vezér hirdet.

És mit üzen ez mindannyiunknak?

Orbán hazudozik és álmodozik – de ezek a hazugságok nem építenek, csak rombolnak. Az álmok nem jövőt teremtenek, hanem múltba húznak vissza. Az ilyen vezérek világában csak azok maradnak talpon, akik elhallgatnak, megfelelnek, kiszolgálnak. Aki kérdez, másként gondolkodik, az áruló, gyanús, ellenség.

Elég volt ebből.

A magyar – határon innen és túl – többet érdemel. Őszinte, szabad, demokratikus országot. Valódi közösséget, ahol mindenki számít. Ahol nem a hazugság az útlevél, hanem a tisztesség és a bátorság. Ahol nem vezérhez kell igazodni, hanem a közös értékekhez. Ahol a közösségi felelősség, a párbeszéd, a részvétel az alap, nem a lojalitás és a megfelelés.

A változás ott kezdődik, ahol a hazugság helyett kimondjuk az igazat, és az álmok helyett végre a valóságot akarjuk megváltoztatni. Ez a felelősség ma mindannyiunké – Magyarországon, Erdélyben, bárhol a világon, ahol magyar közösség él.

ITT OLVASHATÓ