2026. május 21., csütörtök

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6935. – HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? – 14. RÉSZ: AZ ELSŐ TÖRVÉNYEK

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.05.21.


A Tisza tegnap benyújtotta az első alaptörvény-módosítási javaslatát és több törvényjavaslatot. Vannak köztük szimbolikusak, vannak sürgősek, és van, amelyik egyszerre mindkettő. Nézzük sorban.

Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen (akár megszakításokkal együtt) már legalább nyolc évig betöltötte a posztot. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök (ha csak nem nyer a fidesz kétharmaddal, most 20%-on áll). Gyurcsány Ferenc még három és fél évig miniszterelnök lehetne, de ez kb. annyira valószínű, mint hogy a Nézőpont Intézet eltalálja a következő választás eredményét. Bajnai Gordonnak pedig még hét éve lenne, ha netán valaha szüksége lenne az országnak egy régi-új válságmenedzserre. 

De a lényeg nem is az egyes nevek, hanem az elv, miszerint a hatalom nem végtelen. Az elmúlttizenhat év után ezt nehéz vitatni. (Csak zárójelben: az Egyesült államokban épp most akarja a jelenlegi elnök eltörölni a 8 éves szabályt.)

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (a ner egyik legelegánsabb lopási mechanizmusa) megszüntethetővé válnak, vagyonuk visszaszáll az államra. Az ÁSZ 2026 januári elemzése szerint a kekvákban lévő vagyontömeg 2024 végén 3058,7 milliárd forint (két mészárosnyi) volt. Egyetemek, MCC, ingatlanok, médiavagyon, mindez kikerült a demokratikus kontroll alól, és magánalapítványi formába öntve gyakorlatilag visszaperelhetetlenné vált. Eddig.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (a ner utolsó paranoiás ötlete, amely gyakorlatilag bárkit megbélyegezhetett külföldi ügynökként) egy alaptörvény-módosítás után megszüntethető. Senki nem fogja hiányolni.

A devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztését javasolják. Ez nem megoldás, de haladék, és több százezer család számára a különbség a között, hogy elveszítik-e az otthonukat, vagy nem, míg a jogalkotás utoléri a valóságot.

A parlamenti vizsgálóbizottságok előtt a megjelenés kötelező lesz, aki kétszer nem jelenik meg, pénzbüntetést kap, harmadszorra rendőrök vezetik elő. Nyilatkozattételi kötelezettség terheli a megjelenteket, legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint teljes körű és valós információkat kell szolgáltatniuk. Aki hazudik, vétséget követ el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Gondoljunk bele, eddig egy parlamenti vizsgálóbizottságot úgy lehetett kezelni, hogy az ember egyszerűen nem ment el (ha egyáltalán sikerült összehívni).

Ezek tehát az első lépések. A kétharmad súlya most érezhető először, és nem a hatalom koncentrálására használják, hanem a ner maradványainak lebontására. Az irány jó.


Korábbi részek:




Mateklecke 6899. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 10. rész: Szembenézés









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.